szócikk megosztása

kén A: 1416 u./² kėnèſo̗t (MünchK. 76rb); 1495 e. kínku̇uel (GuaryK. 2); 1525 k. keen ky̋w (Gl.); 1575 koͤnykoͤues (NySz.); 1604 Kènkoͤbanya (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’kristályos v. por alakban előforduló, élénksárga színű, könnyen gyulladó, vízben nem oldódó elem, szulfur | Schwefel’ #

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A változatok közül az ë ~ é-vel olvasandók látszanak eredetinek.

☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.