kárókatona A: 1519 kara kathonat (JordK. 94); 1531 karrakatona (ÉrsK. 350); 17. sz. karakutona (Nyr. 29: 258); 1786 Kárakatona (Nyr. 44: 125); 1807 Karakatna (NSz.); 1856/ kárókatonák (NSz.) J: ’a gödényalkatúak rendjébe tartozó, fekete tollazatú vízimadár, kormorán | Kormoran (Phalacrocorax)’
Bizonytalan eredetű, esetleg egy török nyelvből való jövevényszó. | ≡ A török *qara qatna ’egy fajta madár’ szókapcsolatból önállósulhatott [török qara ’fekete’; esetleg vö. még a →gödény török adatait. ⌂ Jelentős nehézsége a származtatásnak, hogy a török nyelvben ilyen összetett szó nem adatolt, és egy feltehető *qatna előzmény hangtani nehézségekbe ütközik. – A kárókatona alak népetimológia útján keletkezett a →károg és →katona hatására.