jampec A: 1921 jampec-nak (PestiH. 1921. aug. 19.: 5); 1928 jampec (MNy. 62: 89) J: ’léha, semmirekellő, feltűnően öltözködő és viselkedő ifjú | Geck, Modegeck’

Jiddis jövevényszó. |  ≡  Jidd. jampoc, jampec [többes szám] ’esztelen, őrült, bolond’ [< jidd. jam ’tenger’, tkp. ’óriási nagy’ + poz, pez [többes szám] ’hímvessző; ostoba, tökfilkó’].  ⌂  A ’nagyon buta, ostoba’ > ’divatbolond, piperkőc’ jelentésváltozás már a magyarban jöhetett létre.

MNy. 62: 88; TESz.; EWUng.