július A: 1416 u./² Iulius (MünchK. 4r); 1790 Júl. [ius] (Kazinczy: Lev. 2: 88); 1795 Július (Kazinczy: Lev. 2: 412) J: ’a nyár második, az év hetedik hónapja | Juli’ #
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. (mensis) Julius ’július’ [C. Julius Caesar császár neve alapján]. ≋ Megfelelői: ném. Juli; ol. luglio; stb.: ’július’. ⌂ A szóvégi s-hez vö. →ámbitus stb.– Más, részben régi, részben nyelvjárási megnevezések: Szent Jakab hava (1489 k.: MKsz. 1895: 111); hőhó tkp. ’meleg hónap’ (1539: CorpGr. 17), aratóhó, (1539: CorpGr. 17); aratás tkp. ’betakarítás’ (1810 k.: MNy. 61: 107), hetedhó (1810 k.: MNy. 61: 107), hetény tkp. ’hetedik hónap’ (1810 k.: MNy. 61: 107), nyárhó (1810 k.: MNy. 61: 107).
☞ TESz.; EWUng.→ cézár