jótékony A: 1806 jótékony (MNy. 12: 267); 1823 jótékenység [sz.] (Nyr. 10: 216) J: 1 1806 ’előnyös, kedvező hatású | vorteilhaft, heilsam’ # (↑); 2 1832 ’emberbaráti, segélyező | wohltätig, karitativ’ # (NSz.)
Tudatos szóalkotással keletkezett összetett szó. | ⌂ A →jó¹ szóból + az önálló szóként nem adatolt tékony ’tesz, előidéz, eredményez, okoz’ szóból keletkezett. A →kártékony szó analógiájára keletkezett, ellentétes értelmű szóként. Az eredeti jelentése ’gyakran, szokás szerint jót tesz’ lehetett. A kialakulásmódjához vö. lat. beneficus ’jótékony’; ném. wohltätig ’ua.’. Ehhez hasonló szószerkezethez vö. csudatékony ’csodatevő’ (1750: Wagner: Phras. Miraculum a.). ⌘ Nyelvújítási szó.
☞ TESz.; EWUng.→ jó¹