játék A: 1198 ? ioatec [szn.] (ÓMOlv. 63); 1215/ Iahacecu [ɔ: Iahatecu]] [szn.] (VárReg. 283.); 1405 k. iatek (SchlSzj. 2068.); 1490 jatikochoth (SzalkGl. 157.); 1790 játek (NSz.); 1849 játokának (NSz.) J: 1 1405 k. ’kedvtelésből, szórakozásból folytatott tevékenység, játszás | Spiel’ # (↑); 2 1490 ’(harci, lovagi) tornajáték, verseny | Turnier’ (↑); 3 1493 k. ’sorsjáték, szerencsejáték (kártya, kocka stb.) | Glücksspiel, Hasardspiel’ # (FestK. 149); 4 1558 ’színmű, ill. annak előadása, egyik felvonása, egyik szerepe | Schauspiel bzw. seine Aufführung, ein Akt od. eine Rolle davon’ (MNy. 25: 47); 5 1585 ’szeszélyes, tréfás cselekvés, nem komoly dolog | Spielerei’ # (Cal. 979); 6 1585 ’játékszer | Spielzeug’ # (Cal. 269); 7 1770/ ’szerelmeskedés | Liebelei’ (NSz.); 8 1794 k./ ’könnyed, ritmikus mozgás mint természeti jelenség, tünemény | leichte, rhythmische Bewegung als Naturerscheinung’ (NSz.); 9 1837/ ’színészi játszásmód, alakítás | schauspielerische Darstellung’ (NSz.); 10 1897 ’muzsikálás | Musizieren’ (NSz.); 11 1884 ’szerkezeti alkatrész elmozdulási lehetősége | Spielraum 〈Technik, auch abstr.〉’ (Nyr. 13: 578); 12 1895/ ’szín, fény vibrálása, váltakozása | Wechselspiel 〈eines Lichts〉 Schillern’ (NSz.) Sz: játékos 1527 Iateekus ’játékban részt vevő, játszó személy | Spieler’ (ÉrdyK. 95)

játszik A: 1372 u./ yacikuala [▽] (JókK. 160); 1528 ÿazzasara [sz.] (SzékK. 277); 1584 iadzik (NySz.); 1595 Gyaczanni [sz.] (Ver. 57.) J: 1 1372 u./ ’kedvtelésből, szórakozásból vmilyen játékkal tölti idejét | spielen’ # (↑); 2 1531 ’vmilyen hangszeren muzsikál | ein Musikinstrument spielen’ # (TelK. 171); 3 1533 ’sorsjátékon, szerencsejátékban vesz részt | (um Geld) spielen’ # (Murm. 2520.); 4 1575 ’szerelmeskedik | liebeln, flirten’ (Heltai: Krón. 52v); 5 [el~ik, R. fel~ik] 1577–1580 ’komolytalansága, könnyelműsége miatt elveszít | verspielen, verwirken’ # (NySz.); 6 1585 ’színművet előad; színműben szereplőt alakít | eine Rolle od. ein Stück darstellen, aufführen’ # (Cal. 1077); 7 1598 ’kockáztat vmit | riskieren’ (NySz.); 8 1663 ’incselkedik vkivel; nem vesz komolyan vkit | necken; nicht ernst nehmen’ (MonÍrók. 8: 411); 9 1682 ’színlelve, félrevezetően viselkedik | heucheln’ (NySz.); 10 1770/ ? ’〈fény, szín〉 vibrál, váltakozik | schillern 〈Licht, Farbe〉’ (NSz.), 1777 ’ua.’ (NSz.); 11 1791/ ’könnyedén ide-oda mozog v. mozgat | spielen 〈zB. Wellen, Lächeln〉’ (NSz.); 12 [szerepet ~ik] 1832 ’jelentősége van, számít | Bedeutung haben’ # (NSz.); 13 1845/ ’vmit babrál; piszmog vmivel | nesteln, pusseln’ (NSz.); 14 1850/ ’〈cselekmény〉 történik, lefolyik | sich abspielen’ (NSz.) Sz: játszódik 1416 u./¹ iaćodockal [sz.] ’játszik, játszadozik | (sich) spielen’ (BécsiK. 304); 1506 ’csúfolódik | spotten’ (WinklK. 197); 1892 ’történik, lefolyik | sich abspielen’ (NSz.) | játszi 1645 Játsziság [sz.] (NySz.) | játszma 1861 sakk-játszmához (Nefelejts 1860. aug. 5.: 218); 1862 játszmát (NSz.)

Bizonytalan eredetű, esetleg örökség; a szótő talán finnugor kori, magyar képzővel. |  ≡  A szótőhöz vö. md.  (E.), (M.) jofta-, (E.) jovta- ’mond, elbeszél, elmesél meghatároz; (meg)magyaráz’; finn juttele- ’beszél, szól; elbeszél, elmesél’ [fgr. *jukta- ’beszél, szól; elbeszél, elmesél’].  ⌂  A magyarázat gyengéje – a jelentéstani problémákon kívül – a szokatlan fgr. u > m. a megfelelésben van, valamint a játék szó legkorábbi adatának tisztázatlan tőalakjaiban. A szó belseji *kt > m. t változáshoz vö. →fut, →két. A szóvég -sz gyakorító képző, ill. -ék névszóképző; vö. metsz (→met), tetszik (→tetik), ill. maradék (→marad), szakadék (→szakad) stb. A játszik eredeti jelentése valószínűleg ’elbeszél, elmesél’, amelyből jelentésváltozással ’szerepet játszik, alakít’ > ’játszik’ válhatott; a jelentéséhez vö. csuv. kala ’mond, közöl, vmit állít; játszik ‹zenét›’; lat. iocus ’tréfa, móka; tréfálkodás, évődés; időtöltés, szórakozás; játék’; ném.  (ófn.) jehan, gehan ’mond, közöl, vmit állít; bevall, beismer’; stb.

☞ Szinnyei: NyH.; TESz. játszik a.; MSzFE. játszik a.; SSA. jutella a.; EWUng.→ holt-, játékszín, szín-², szó-, utó-UN UEW. № 197