izeg-mozog A: 1693 izgott-mozgott (SzT.); 1790 izeg-mozog (MNy. 74: 28) J: ’ficánkol, vergődik, nem marad nyugton | herumzappeln, nicht ruhig bleiben (können)’

Játszi szóalkotás útján keletkezett ikerszó. |  ⌂  A →mozog-ból keletkezett; a kialakulásmódjához vö. →ihog-vihog, irul-pirul (→pirít) stb.  ∼  Idetartoznak: izog ’mozog, megmozdul, elmozdul’  (1799: NSz.); izeg ’ua.’  (1810: NSz.), mindkettő önállósodással keletkezett az izeg-mozog-ból.

TESz.; EWUng. mozog