iskola A: 1495 e. oſcolaiaba (GuaryK. 61); 1507 Eſkolat (NyIrK. 6: 187); 1517 scolat (DomK. 211); 1544 iskolabol (OklSz.); 1605 schólájábais [?✐] (Pázmány: ÖM. 1: 409); 1898 eskula, uskola (Rell: LatSz. 40); nyj. ëskola (MTsz.) J: 1 1495 e. ’neveléssel, oktatással foglalkozó intézmény; tanítás, oktatás | 'Schule als Erziehungs-, Bildungsanstalt; Unterricht’ # (↑); 2 1519 k. ’iskolaház, iskolaépület | Schulgebäude’ # (DebrK. 143); 3 1783 ’csemetekert | Pflanzenschule’ (NSz.); 4 1812 ’művészeti, tudományos irányzat | künstlerische, wissenschaftliche Richtung’ (NSz.); 5 1854 ’tanultság, iskolázottság | Schulbildung’ (NSz.) Sz: iskolás 1542 Oskolas [szn.] (MNy. 13: 254); 1750 ’diák, tanuló | Schüler’ (NSz.) | iskoláz 1626–1627 oskolázására [sz.] (NySz.) R: iskoláját [az iskoláját!] 1909 Azt az iskoláját! ’〈egyhe szitkozódásként〉 | 〈zum Ausdruck milden Fluches〉’ (BorsszemJ. 1909. szept. 5.: 12)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. schola, scola ’szabadidő, pihenő, nyugalom; beszélgetés, előadás, oktatás, tanítás az oktatás helye; szekta’ [< gör. σχολή ’ua.’]. ≋ Megfelelői: ném. Schule; fr. école; stb.: ’iskola’. – A változatok a szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásával keletkeztek. ⌂ A szó eleji i-s irodalmi nyelvi alakhoz vö. →istálló, →istáp stb. A szó belseji s-hez vö. →árestál stb. Az az iskoláját megszilárdult ragos alakulat az istenfáját (→isten-) szépítő kifejezés további enyhített alakja.