hat¹ A: 1372 u./ hat (JókK. 5), de vö. →határ, de vö. →hatalom; 1723 hatik [□] (NySz.); nyj. hotott (MTsz.) J: 1 1372 u./ ’tud vmit, képes vmire | können, vermögen’ (JókK. 5); 2 [meg~] 1372 u./ ’〈érzés〉 hatalmába kerít, eluralkodik vkin | ergreifen, packen 〈Gefühl〉’ # (JókK. 146); 3 1416 u./² ’birtokol | (inne)haben’ (MünchK. 67va); 4 1493 u. ’vhová eljut, vhová, vmeddig hatol | (ein-, vor) dringen’ (FestK. 368); 5 1552 ? ’hatással van, hatást fejt ki vmire | wirken, wirksam sein’ # (Heltai: Dial. E1a), 1589–1591 ’ua.’ (MNy. 75: 506); 6 1934/ ’így v. úgy, ilyennek v. olyannak látszik | erscheinen, anmuten’ # (NSz.) Sz: hatható 1416 u./³ ? hathatoiba [hn.] ’hatalommal rendelkező | Behausung’ (AporK. 112); 1518 k. hathatook ’ | über Macht verfügend’ (SándK. 7); 1574 ’hatékony, eredményes, hatásos | wirksam’ (SzT.) | behatatlan 1493 k. bel hatatlanokat ’járhatatlan | ungangbar’ (FestK. 365) | hathatós 1562 hathattosb (NySz.) | hatás 1585 hatas ’(be)kényszerítés, beszorítás | Eindringen’ (Cal. 772); 1761 ? hatását ’vmilyen hatóerő érvényesülése 〈átv is〉 | Wirkung’ (NSz.); 1828/ ’ua.’ (NSz.) | hatol 1585 ki ne͂ hatolhat [sz.] (Cal. 529) | meghatódik 1662/ ? meghatódnék ’átjáródik | durchdrungen werden’ (NySz.); 1790 ’elérzékenyül | gerührt sein’ (NSz.) | megható 1759 meghatóbb ’hatásos, hatékony, eredményes | wirksam’ (ItK. 14: 482); 1843 ’megindító, elérzékenyítő | rührend’ (NSz.) | hatékony 1832 hatékonyabb (Jelenkor 1832. máj. 5.: 286); 1834 hatékony (NSz.) | hatásos 1833 hatásos (Társalkodó 1833. febr. 27.: 65); 1841 hatásosabb (Szily: NyÚSz.) | hatástalan 1833 hatástalan (Társalkodó 1833. jan. 16.: 19); 1837 hatástalanságnak [sz.] (NSz.)
Örökség az uráli korból. | ≡ Osztj. (O.) χăt- ’mozog, ‹előre, hátra stb.› mozdít’; ? zürj. (Sz.) kut- ’tart, visszatart; megfog; ural vmit; elkezd’; ? votj. (Sz.) kut- ’megragad; megtart, megfigyel; ural vmit; elkezd’; – szelk. qati̮- ’jut vhova’ [uráli *kattɜ- ’hatol, (előre) megy’]. ⌂ A szó belseji *tt > m. t hangváltozáshoz vö. →hát¹, →lát stb. A magyarban az eredeti 4. jelentés csak a hatol származékban él, és az ebből kialakult 1. jelentés is csak származékokban maradt fenn (vö. →hatalom, →hatóság). Ez a jelentés lehetett az alapja az ősmagyar korban kialakult, a cselekvésre való képességet kifejező hatóige-képzői szerepének is; vö. mulchotia ’elkerülheti’ (12. sz. vége: HB.). Szükségtelen ebben a jelentésváltozásban török hatással számolni.
☞ MNy. 26: 164, 41: 19; NyK. 69: 176; TESz.; MSzFE. hat² a.; MSFOu. 185: 69; EWUng.→ hatalom, hatály, határ, hatóság, hatvány, mindenhatóUN UEW. № 252
hat² A: 1138/ ? Hotus [sz.] [szn.] (MNy. 32: 131); 1295 Hotlounoguta [hn.] (MonStrig. 2: 374); 1368 Hatosmolun [sz.] (OklSz. hatos-malom a.); 1372 u./ hatt (JókK. 63); 1490 k. oto [□] (ÁbelSzj. 215a); 1516 hatÿ (RMNy. 2/2: 14) J: ’ötnél eggyel több, 6 | sechs’ # Sz: hatos 1138/ ? [szn.] (↑); 1363 ‹mn› (↑) | hatod 1211 ? Hoteud [szn.] (Nyr. 2: 16); 1416 u./¹ hatod ’hatodik | sechster’ (BécsiK. 20); 1757 ’hatodrész | Sechstel’ (NSz.); 1864 ’szext 〈a zenében〉 | Sexte 〈Musik〉’ (CzF.) | hatodik 1416 u./³ Hatodik (AporK. 166)
Örökség a finnugor korból. | ≡ Vog. (T.) kat; osztj. (V.) kut; zürj. (Sz.), (P.) kvať; votj. (Sz.), (G.) kwať; cser. (KH.), (U.) kut; md. (E.) koto, (M.) kota; finn kuusi (kuute-); lp. (norv.) guťtâ: ’hat’ [fgr. *kutte ’ua.’]. ⌂ A hat, valamint az →öt finnugor előzménye keveredhetett egymással, ill. analógiásan befolyásolhatták egymást. Ez lehet a magyarázata a két számnév rokon nyelvi megfelelőiben található t, ill. tt megfelelésnek. A szó belseji *tt > m. t hangváltozáshoz vö. →hat¹, →öt stb.
☞ NyK. 39: 268; TESz. hat¹ a.; MSzFE.; MNy. 84: 173; EWUng.→ hatvan, ötöl-hatol, -szögUN UEW. № 433