harminc A: 1405 k. hãmich (SchlSzj. 164.); 1416 u./¹ harminc (BécsiK. 144); 1490 k. armic̦, armiz chilens (ÁbelSzj. 215a); 1559 harmilczadot [sz.] (LevT. 1: 351) J: ’háromszor tíz | dreißig’ # Sz: harmincad 1416 Harmichadas [sz.] [szn.] (OklSz.); 1416 u./¹ harmincad ‹sorszámnév› ’harmincadik | dreißigste’ (BécsiK. 145); 1535 ’egy fajta vám | Dreißigstzoll’ (Ozorai: Vit. L2b) | harmincados 1416 [szn.] (OklSz.); 1535 ’a harmincadvámot beszedő, behajtó hivatalnok | Beamter, der den Dreißigstzoll einhebt’ (Ozorai: Vit. L2b) | harmincadik 1538 Harmÿczadÿk (Pesti: Nomenclatura I2) | harmincas 1763 Harminczas (NSz.)

Belső keletkezésű, keletkezésmódja azonban bizonytalan. |  ⌂  A szó alapja a harmu, a →három eredeti változata. A végződés talán egy őspermi jövevényszó fejleménye; vö. zürj. -mi̮s ’tíz’, (V.) [csak összetételben:] ke̮kja-mi̮s ’nyolc’, e̮k-mi̮s ’kilenc’ (ke̮kja ’kettő’, e̮k ’egy’); votj. -mi̮s ’tíz’  (Sz.) [csak összetételben:] ťami̮s ’nyolc’, ukmi̮s ’kilenc’ (ťa ’kettő’, uk ’egy’). Így a magyar szóalak eredeti jelentése ’három tíz’, tkp. ’háromszor tíz’ lehetett. A magyarázat azonban súlyos nehézségekbe ütközik. Jelentéstani ellentmondás, hogy a permi szavak nem a tíz többszöröseire, hanem tíznél alacsonyabb számokra vonatkoznak. Alaktani gondot okoz az a körülmény, hogy a szó eredeti változata feltehetőleg a harmic() volt, így a harminc alak szervetlen n járulékhang betoldásával keletkezhetett; vö. →bogáncs, →gerinc stb.

Bárczi: SzófSz.; TESz.; MSzFE.; ALH. 19: 333; NyK. 88: 196; EWUng. kilenc