hang ‹fn› A: 1086 ? Hongin [sz.] [hn.] (Györffy: DHA. I: 253); 1135 hongun [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 206809); 1214 ? Hongun [sz.] [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 6: 370); 1246/ ? Hangon [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 792); 1332 ? Kongun [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 504); 1416 u./² hangoſlatot [sz.] (MünchK. 74va); 1588–1589 hangja (Balassi: ÖM. 1: 92) J: 1 1086 ? ’hallószervünkkel érezhető rezgés | Ton, Schall, Klang, Stimme, Laut’ # (↑), 1416 u. ’ua.’ (↑); 2 1604 ’beszédhang; szó | Sprachlaut; Wort’ (Szenczi Molnár: Dict. Phthóngus a.); 3 1788 ’beszédmód, modor, tónus | Redeweise, Sprechweise, Ton’ # (NSz.) Sz: hangos 1286 ? Hangos [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 792); 1416 u./² [sz.] (↑) | hangoslat 1416 u./² ’ének, zene | Gesang, Musik’ (↑) | hangosság 1456 k. hangoſſaghos [sz.] (SermDom. 2: 556) | hangosságos 1456 k. hangoſſaghos (SermDom. 2: 556) | hangol 1604 Hangoloc (Szenczi Molnár: Dict.) | hangzik 1604 Hangozo [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.) | hangzó 1604 Hangozo ‹foly mn-i igenév› (Szenczi Molnár: Dict.); 1783 hangzó ‹fn› ’magánhangzó | Vokal’ (NSz.) | hangoskodik 1621 Hangoskodni [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.) | hangzat 1690 Hangzat (Szily: NyÚSz.) | hangoztat 1755 hangoztatták (NSz.)

hang ‹ige› † A: 1533 hangicyalastokual [sz.] (NySz.); 1648 hangáſa [sz.] (MNy. 14: 175); 1648 Hangó [sz.] (MNy. 14: 175) J: ’hangzik, zeng, hangot ad, szól | schallen, tönen, lauten’ Sz: hangicsál 1533 [sz.] ’csengő, tiszta hangot ad 〈főleg madár v. hangszer〉 | einen hellen Ton geben 〈haupts. Vogel od. Musikinstrument〉’ (↑)

Feltehetőleg egy onomatopoetikus eredetű tőből származó szócsalád. |  ⌂  Eredeti szerepe talán a kong (→kongat) szóhoz hasonló hangjelenségek utánzása volt. Mivel igen régi tőről van szó, azzal számolhatunk, hogy a szó eleji h egy k hangra megy vissza. A végződés névszóképző, ill. -g gyakorító képző; vö. →csillag : →csillog. A hang igét csak származékokban tudjuk adatolni, amelyek közül a hangicsál tájszóként még ma is használatos.  ⚠  Iráni származtatása nem meggyőző.

☞ MNy. 47: 35; TESz.; EWUng.→ fej-, fel-³, fenn-, hang-, hangulat, kongat, magánhangzó, mássalhangzó, utó-, vissz-