hajt¹ A: 1364 ? Kerekhaytow [sz.] [szn.] (OklSz.); 1372 u./ le haÿtana (JókK. 27) J: 1 1364 ? ’ívelő alakúvá görbít; ívelő irányban mozdít, fordít, térít | biegen; bogenförmig umbiegen’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 [ma fel~] 1416 u./³ ’〈italt, folyadékot tartalmazó edényt〉 kiürít | hintergießen, (aus)leeren’ # (AporK. 3); 3 1495 e. ’hatalma alá kényszerít | unterwerfen’ (GuaryK. 107); 4 1519 ’〈út〉 halad, irányul | (irgendwohin) führen 〈Weg〉’ (JordK. 286); 5 [ ~ vkihez] 1519 ’vkivel rokonszenvez, vkihez vonzódik | jemandem gewogen sein’ (JordK.); 6 1568 ’vmit beszámít, betud | etw einrechnen’ (SzT.); 7 [főleg különböző ik.-kel] 1611 ’〈felület egy részét〉 hajtással visszájára fordít; 〈tárgyat〉 hajt(ogat)ással kisebb felületűvé alakít | falten’ # (Szenczi Molnár: Dict. Egybehaytom a.); 8 1662 ’figyel, meghallgat; törődik vkivel; vkinek kedvében jár v. enged vkinek | zuhören; sich um etw kümmern; willfahren’ (SzT.); 9 1683 ’〈szót, mondanivalót〉 ismétel, mondogat | wiederholen’ # (Thaly: Adal. 1: 150) Sz: hajtás 1372 u./ haytaſaual (JókK. 149) | hajtogat 1490 haytogathwan [sz.] (SzalkGl. 115.) | hajtogatás 1539 hajtogatás ’névszóragozás, deklináció | Deklination’ (NyK. 87: 360) | hajthatatlan 1585 haythatatlan (Cal. 534)
hajol [1] A: 1372 u./ haylott [sz.] (JókK. 13), de vö. →hajlék; 1590 haiól (NySz.); 1626–1627 haiul (NySz.); 1664/ hajlik [□] (NySz.) J: 1 1372 u./ ’görbülő, ívelő mozdulatot tesz; görbülő, ívelő irányban halad, eltér | sich beugen; abweichen’ # (↑); 2 1372 u./ ’beszédre figyel; enged vminek | zuhören; willfahren’ (JókK. 10); 3 1456 k. ’vonzódik vkihez, rokonszenvez vkivel; pártjára áll vkinek | jemanden gewogen sein; sich jemanden anschließen’ (SermDom. 1: 227); 4 1506 ’hajlandóságot mutat vmire | zu etwas geneigt sein’ # (WinklK. 132); 5 [ ~ vmire] 1575 ’vmilyenre, vmilyenné változik | sich verändern’ (NySz.); 6 1582 ’vmire számítódik | auf etw gerechnet werden’ (SzT.); 7 1604 ’hajlítható | biegsam sein’ # (Szenczi Molnár: Dict. Haylo a.) Sz: hajladozik 1519 haylodozo [sz.] (JordK. 385) | hajlandó 1519 haylando ’kész, hajlamos | bereit, geneigt’ (JordK. 69); 1560 k. ’hajlékony | biegsam’ (GyöngySzt. 658.) | hajlékony 1595 hailekonyok (NySz.) | hajlong 1635 haylong (NySz.) – de 1608 haylog (NySz.) | hajlat 17 sz. hajlatara ‹fn› ’görbület, kanyarulat | Biegung’ (OrvK. 18) | hajlít 1792 Hajlíttom (Baróti Szabó: KisdedSz. Hajladni a.) | hajlam 1829 hajlam (MNy. 4: 254)
Örökség ugor kori tővel, magyar képzéssel. | ≡ A tőhöz vö. vog. (K.) χojt- ’meghajlít, behajlít’, χojtχȧ̅t-, χojtsāχt- ’(meg)hajlik’ [ugor *kajɜ- ’(meg)hajlít, (meg)hajlik’]. ⌂ Végződése -t műveltető-mozzanatos képző, ill. valószínűleg -l gyakorító képző. A hajt¹ tárgyatlan jelentései (4., 5., 8. jelentések) a képzők alkalmi szerepét igazolják vagy a hajol eredeti jelentésének hatását mutatják (1–3. jelentések). A hajol viszonylag későn keletkezett -ik-es változataiban a visszaható jelleg erősebben megmutatkozik. ⚠ Egyéb ugor származtatása kevésbé valószínű.
☞ JSFOu. 58/6: 1; TESz.; MSzFE. hajol a.; Lakó-Eml. 114; EWUng.→ éghajlat, hajbókol, hajlék, hajt², kajlaUN UEW. № 1770
hajt² A: 1364 Kerekhaytow [sz.] [szn.] (OklSz.); 1416 u./¹ haitatnacvala [sz.] (BécsiK. 261) J: 1 1364 ? ’mozogtat, mozgásban tart | in Bewegung setzen, halten, bewegen’ # (↑), 1476 ’ua.’ (MNy. 11: 85); 2 1416 u./¹ ’kerget, hajszol, terel | treiben’ # (↑); 3 1495 e. ’késztet vmire | zu etw bewegen’ # (GuaryK. 6); 4 [ma csak be~] 1517 ’〈járandóságot〉 beszed, kíméletlenül megszerez | 〈Schulden〉 eintreiben’ # (MNy. 43: 157); 5 1708 ’〈hasznot〉 jövedelmez | einbringen’ (Pápai Páriz: Dict. Affĭcio a.); 6 1758 ’〈gépet〉 működtet; irányít, vezet vhová | 〈eine Maschine〉 in Betrieb halten; fahren 〈trans., intrans.〉’ # (HOklSzj. Vas-hajtó a.); 7 1785 ’〈béltartalmat, vizeletet〉 kiürülésére késztet | abführen 〈Stuhl, Urin〉’ # (NSz.); 8 1883 ’〈munkát, dolgozó embert〉 kíméletlen hajszolással sürget | antreiben’ # (NSz.); 9 1930 ’fárad, töri magát, lót-fut | sich strapazieren’ (Zolnay–Gedényi) Sz: hajtó 1364 ? [szn.] (↑); 1526 Haytho [szn.] (MNy. 25: 310); 1604 hayto ’állatterelő, marhahajcsár | Viehtreiber’ (Szenczi Molnár: Dict. Iugárius a.); 1878 ’kocsis | Kutscher’ (NSz.) | hajtány 1847 hajtánynyal, hajtányaik ’ruha hajtókája’ (Életképek 1847. szept. 12.: 346); 1872 hajtányok ’egy fajta szerszámvágógép’ (AnyagiÉ. 1872. márc. 20.: 41); 1874 hajtányokra ’vasúti hajtány’ (VasútiKK. 1874. nov. 12.: 389); 1891 hajtány (Nyr. 20: 186)
Vitatott eredetű. | 1 Örökség, ugor kori tővel, magyar képzéssel. | ≡ A tőhöz vö. vog. (AK.), (Szo.) χujt- ’elcsábít, ösztönöz’, (P.) kujt- ’(ide)hív, intéssel hív vkit’, (KL.) khujt- ’izgat, unszol’ [ugor *kujɜ- vagy *kajɜ-: ’hajt, űz’]. ⌂ A tő végső soron összefügghet a →haj² indulatszóval. Ezt támogathatja az ehhez kapcsolható haj ’jajgat, siránkozik’ (vö. →haj²). A jelentések összefüggését az magyarázza, hogy az állatokat hangos kiáltással terelik. A végződés -t műveltető igeképző. A →hajt² eredeti jelentése a 2., amelyből az 1. jelentés metonímiával keletkezett. 2 Jelentéselkülönülés. | ⌂ A →hajt¹ szóból jött létre. Ebben az esetben az 1. és 2. jelentés a hajt¹ 1. jelentéséből fejlődhetett ki. Erre a jelentéstani viszonyra utal az a szótörténeti körülmény, hogy a hajt² első adata a →hajt¹ első adata is lehet; vö. még →kajla : →kajtat; kering, kerít (→kerül) : →kerget. Az 1. és 2. jelentés alapján keletkezett további jelentések magyarázata az lehet, hogy az adó, büntetés stb. lerovása egykor élőállat szolgáltatásával, tényleges behajtással történt. Az 5. jelentés kialakulása azzal függ össze, hogy az anyagi gyarapodás az állatállomány növelésével járt. ▣ ⌂⇒ A magyarból: rom. hăitui ’űz, kerget, felhajt’.
☞ Horger: MSzav. 71; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ haj², hajcsár, hajdú, hajt¹, hajt³UN UEW. № 1780
hajt³ A: 1668 ? Haito Ueszőuel [sz.] (OklSz.); 1750 hajtnak (Wagner: Phras. Floreo a.) J: [főleg ki~] ’〈növény〉 virágot, levelet, új ágat növeszt, 〈virág, levél, új ág〉 keletkezik, kinő | treiben 〈Pflanze〉, sprossen’ # Sz: hajtás 1784 hajtás (Baróti Szabó: KisdedSz. 70)
Jelentéselkülönülés. | ⌂ A →hajt² igéből keletkezett. A jelentésfejlődés folyamata ’mozgásba hoz’ > ’növekedni késztet’ lehetett. Hasonló szemlélethez vö. ném. treiben ’mozgásba hoz; hajt, űz, kerget’ > ’rügyezik, kihajt’; fr. pousser ’taszít, kerget’ > ’nő, rügyezik’. A tranzitív > intranzitív átváltásra vö. →hajt¹, →nyit stb.