hím¹ A: [1093–1095] ? Himudi [sz.] [hn.] (PRT. 1: 591); 1138/ ? Heímu [szn.] (MNy. 32: 132); * 1000/ 12. sz. ? Chimudi [sz.] [hn.] (PRT. 1: 590); 1395 k. hy̋m (BesztSzj. 1035.); 1494 Hymffy [szn.] (Neumann: Registrum 881.); 1774 hém (MNy. 50: 500) J: 1 1395 k. ’kandisznó, vadkan | Eber’ (↑); 2 1405 ’a megtermékenyítő nemhez tartozó élőlény | männliches Lebewesen 〈auch in der Bot〉’ # (SchlSzj. 1984.)

Örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (T.) kom ’férfi’; ? zürj.  (Sz.) komi ’zürjén’; ? votj.  (Sz.) vi̮ži̮-kum ’rokonok, barátok’ (vi̮ži̮ ’tő, gyökér; nemzetség, törzs’); – szelk. k͔up, k͔um ’ember’ [feltehetőleg uráli *koje-mɜ ’ember, férfi’]. Az -m névszóképző már az uráli korban a szótőhöz kapcsolódhatott (az uráli alapszóhoz vö. →here; vö. még →húsz).  ⌂  Az eredetileg veláris hangrendű szó ősm. *i̮ > óm. i változással lett palatálissá, de ez a hangrend csupán a 17. sz.-ban vált általánossá (vö. hímja [E/3. személyű birtokos személyjeles alak]  (1519: JordK. 170); 1608 hímok többes számú alak stb.). Az 1. jelentés szűküléssel keletkezett a 2.-ból.  ⌂  A régi tulajdonnevek (↑) a →hím² adatai is lehetnek.

☞ JSFOu. 30/5: 103; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ here, hímpor, húszUN UEW. № 332

hím² × A: [1093–1095] ? Himudi [sz.] [hn.] (PRT. 1: 591); 1138/ ? Heimu [szn.] (MNy. 32: 132); * 1001/ 12. sz. ? Chimudi [sz.] [hn.] (PRT. 1: 590); [1200 k.] hýmusuduor [sz.] [hn.] (An. 17.); 1296 alma hymu peeg [sz.] (OklSz. alma a.); 1373 ? Hemhaza [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 233); 1684 Spanyolhémes [sz.] (MonÍrók. 24: 151) J: 1 [1200 k.] ’dísz, díszítő minta | Zierde, Muster’ (↑); 2 1405 k. ’hímzés (színes fonállal, gyönggyel stb.) | Stickerei, Gesticke’ (SchlSzj. 2162.); 3 1750–1771 ’cifraság, szövevényesség 〈beszédé, ügyé stb.〉 | Umschweif, Verwicklung’ (NySz.); 4 1767 ’fortély; vminek a rendje-módja, csínja-bínja | Kniff; Kunstgriff’ (NSz.) Sz: hímes [1200 k.] [hn.] (↑) | hímez 1584 himezessel [sz.] ’szépítés, köntörfalazás | sich winden 〈abstr.〉’ (NySz.); 1585 meghimoͤszoͤm ’fest, festéssel díszít | malen’ (Cal. 307); 1787 ’hímzéssel díszít, mintát varr ki | sticken’ (Szily: NyÚSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A régi tulajdonnevek (↑) a →hím¹ adatai is lehetnek.

☞ TESz.; EWUng.