gyümölcs A: 1082/ gyumaalchus [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 7460); 12. sz. vége/ gimilſtwl (HB.); 1221 Beseneugumulc [hn.] (OklSz.); 1353 Gyumuchkuzberke [hn.] (OklSz.); 1372 u./ gÿemewlcʒewt, gyewmelcʒet (JókK. 20, 113); 1517 dymevlchevt (DomK. 13); 1533 Gyuͤmoͤczoͤs [sz.] (Murm. 406.); 1874 gyėmölcset (Nyr. 3: 465); nyj. dzsüm͜öücs (Nyatl.) J: 1 12. sz./ ’növényi termés | Frucht, Obst’ # (↑); 2 13. sz. eleje/ ’magzat, utód | Leibesfrucht, Sproß’ (KTSz.); 3 1529 e. ’vmely cselekvés, tevékenység eredménye, haszna | Frucht 〈abstr.〉’ (VirgK. 32); 4 1669 ’gyümölcsöskert | Obstgarten’ (SzT.) Sz: gyümölcsös 1082/ [hn.] (↑); 1327 Gymulchus [hn.] (OklSz.) | gyümölcsözik 1416 u./² gimo̗lւo̗ʒ (MünchK. 19vb)

Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Csuv. śiməś; – ujg. yemiš; Kāšγ. yämiš, yimiš; oszm. yemiș; stb.: ’gyümölcs’ [< török *yē- ’eszik’].  ⌂  A magyarba átkerült alakja: *ǰimiš vagy *ǰemiš; a szó elejéhez vö. →gyalom; a török š ~ m. lcs hangokhoz vö. →bocsát, →bölcső stb.

☞ MNy. 3: 215, 38: 6; TESz.; Clauson: TED. 938; Doerfer: TE. 4: 195; MNy. 74: 268; EWUng.→ befőtt, gyümölcsény