gyász A: 1416 u./¹ gazolkodic [sz.] (BécsiK. 185); 1456 k. iazba (SermDom. 1: 309) J: ‹fn› 1 1416 u.¹ ’szeretett személy halála miatt érzett bánat, fájdalom | Trauer’ # (↑); 2 1490 k. ’fekete öltözék v. szalag, amelyet halál esetén a hozzátartozók stb. viselnek | Trauerkleid; Trauerflor’ # (MNy. 25: 90); 3 1787 ’az az időszak, amely alatt vkinek a halálát gyászolják | Trauerzeit’ # (NSz.) | ‹mn› 1796 ’siralmas, szánalmas; élhetetlen, ügyefogyott 〈személy〉 | kläglich; unbeholfen 〈Person〉’ (NSz.) Sz: gyászol 1416 u./¹ [sz.] (↑) | gyászolkodik 1416 u./¹ ’gyászol, gyászban van, gyászt visel, sirat | trauern’ (↑)
Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. | ≡ Vö. Kāšγ. yās ’kár, veszteség; halál’; KB. yas ’bánat, szomorúság; kár’; oszm. yas ’bánat, szomorúság’; stb. [? < arab ya‘s ’kétségbeesés’]. ⌂ A magyarba átkerült alakja a *ǰas lehetett. A főnévi 2., 3. jelentés metonímia; a melléknévi jelentés metafora.
☞ MNy. 3: 164; Nyr. 45: 214; TESz.; Ligeti: TörK. 117; EWUng.→ gyász-
gyász-
gyászruha A: 1724 gyász-ruha (NSz.) J: ’a gyász jeleként viselt (fekete) ruha | Trauerkleid’ | gyásznap A: 1783 gyász-napokat (NSz.) J: ’gyászos, szomorú nap; gyászos esemény (évfordulójának) napja | Trauertag’ | gyászfátyol A: 1787 gyász fátyollal (NSz.) J: ’a gyász jeléül hordott fekete fátyol | Trauerschleier’ | gyászhír A: 1790 gyász-hír (NSz.) J: ’vkinek elhunytát közlő hír; szomorú eseményről, elemi csapásról szóló hír | Trauerbotschaft, -nachricht’ | gyászeset A: 1801 Gyász-esetnek (NSz.) J: ’az a szomorú esemény, hogy vki meghalt; haláleset | Trauerfall’ | Ilyenek még: gyászbeszéd ’beszéd, amelyet vkinek a temetésén mond a pap v. vki más; búcsúztató | Trauer-, Leichenrede’ (1832: NSz.); gyászszertartás ’haláleset, temetés alkalmával végzett egyházi, ill. temetési szertartás | Trauerzeremonie’ (1832: NSz.); gyászmenet ’a halott koporsóját a temetéskor a sírhoz kísérő menet; ünnepélyes gyászkíséret | Trauerzeug’ (1837: NSz.); gyászinduló ’lassú ütemű, rendszerint moll hangnemben írt induló, amelyet temetésen szoktak játszani | Trauermarsch’ (1842: NSz.); gyászjelentés ’vkinek a halálát tudató közlemény | Traueranzeige’ (1863/: NSz.)
Tükörfordítás előtagja, azonos a →gyász szóval. | ⌂ A tükörfordítások német minta alapján keletkezett összetett szók; vö. ném. Trauerkleid, Trauertag, Trauerfall stb. – A második tag a magyarban (címszók kivételével): eset (→esik) stb. ∼ Ugyanevvel az előtaggal a magyarban keletkezett összetételek: (R.) gyászdomb ’sír’ (1790: MNy. 7: 22); gyászvitéz ’szánalmas alak, szerencsétlen, nyomorult’ (1836: NSz.); gyászvitéz ’temetőszolga’ ( (1846/: NSz.); gyászhuszár ’egyenruhába öltöztetett alkalmazott a temetési szertartásnál’ (1910: NSz.).