gondviselő [6] A: 1506 gond viſeleÿe (WinklK. 103); 1517 gond viselevk (DomK. 124); 1604 Gondviſeloͤ (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’vkiről, vmiről gondoskodó személy | Fürsorger, Pfleger’
gondviselés A: 1507 go<ndv>yselesekre (SzT.); 1517 gond viselesere (DomK. 46) J: ’tartós és mindenre kiterjedő gondoskodás | Obhut; (göttliche) Vorsehung’
A szócsalád korábbi tagja, a gondviselő szófajváltással keletkezett összetett szó. | ⌂ Főnevesüléssel jött létre a →gond ’gondoskodás, gondozás’ + viselő ’vivő, hordozó’ (< →visel) jelöletlen, tárgyas, alárendelő összetételéből.
A gondviselés összetett szó. | ⌂ A →gond + viselés ’vivés, hordás’ (< →visel) jelöletlen, birtokos jelzős vagy tárgyas alárendelő összetétele.
A szócsaládhoz még | ⌂ Mindkét összetett szó a gondot visel ’gondoskodik’, tkp. ’gondot hordoz, vállal’ (1540: RMNy. 2/2: 36) szószerkezetre megy vissza. Ennek keletkezésében talán szerepet játszhatott a ném. für etw Sorge tragen ’gondoskodik’, tkp. ’gondot hordoz’ szószerkezet. ∼ A (R.) gondvisel ’gondoskodik’ (1782: MHírm. 122) elvonással keletkezett az összetett szavakból a nyelvújítás idején, de nem vált közkeletűvé.