gaz A: [1200 k.] Peturgoz [hn.] (An. 43.); 1478 Gaz [szn.] (OklSz.); 1512 k. gazdnak (WeszprK. 128); 1867 Gaczba (NSz.); nyj. Gajz (Nyr. 34: 42) J: ‹fn› 1 [1200 k.] ? ’(fiatal) erdő | (Jung)wald’ (↑), 1880 ’ua.’ (Nyr. 9: 477); 2 1512 k. ’gyomnövény | Unkrautpflanze’ # (↑); 3 1584 ’vminek az alja, üledéke | Bodensatz’ (NySz.); 4 1585 ’rondaság; szenny | Hässlichkeit; Schmutz’ (Cal. 216); 5 1740 ’száraz növényi törmelék, ocsú; szalma, széna | Spreu, Afterkorn; Stroh, Heu’ (SzT.) | ‹mn› 1478 ? ’alávaló; gonosz | niederträchtig; böse’ # (↑), 1527 ’ua.’ (ÉrdyK. 94) Sz: gazság 1621 Gazság ’szenny; alávalóság | Schmutz; Schurkerei’ (Szenczi Molnár: Dict.)

Jövevényszó, de az átadó nyelv vitatott. | 1 Szláv jövevényszó. |  ≡  Blg.  (R.) гозд ’erdő’; szln. gozd ’ua.’; a.-szorb  (R.) gozd ’száraz talajú erdő, erdővel borított hegy’; le.  (R.) gozd ’sűrű erdő’; stb. [indoeurópai eredetű; vö. ném. Quast ’ágnyaláb; pamacs’; albán ǵeδɛ ’lomb, gally’].  ⌂  A szó végi z-t tartalmazó változatok bizonyára a kicsinyítő képzőnek felfogott d elhagyásával keletkeztek; vö. →jegenye, →medve stb. 2 Oszét jövevényszó. |  ≡  Osz. gad, gäd, (Ny.) γada, γädä: ’élő fa, faanyag; erdő’ [tisztázatlan eredetű].  ⌂  A szó végi osz. d > m. z hangváltozáshoz vö. →bűz. Nehézséget jelent, hogy az oszét szónak nincs megfelelője, mivel az átvétel maga ellentétes irányban is végbemehetett. ▣  ⌂  Mindkét származtatás nagyon problematikus: a magyarban feltételezhető eredeti ’erdő, erdővel borított hegy’ jelentés bizonyossággal csak a 19. sz.-ból adatolható. A melléknévi jelentése elvont. – Idetartoznak: a begazol ’beszennyez; nadrágjába piszkít; megijed’ 1621 összetétel; a gizgaz ’értéktelen; (mindenféle) gyom, gaz, burjánzó növényzet’  (1701: MNy. 80: 127) ikerszó. – Ótörök származtatása kevésbé valószínű. – A magyarból: rom. N. goz ’pelyva, hulladék ‹gabonáé›; gyom, gaz.’

☞ EtSz.; TESz. begazol a. is, gizgaz a. is; NyK. 72: 431; MSFOu. 151: 261; MNy. 81: 96; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ gazember