furcsa A: 1424 Furcha [szn.] (OklSz.); 1575 furcza (NySz.) J: 1 1424 ? ’kötekedő; zaklató, nyugtalanító | stänkerig; belästigend’ (), 1575 ’ua.’ (); 2 1424 ? ’serény, buzgó; tudni vágyó, kíváncsi | eifrig; wißbegierig’ (), 1577 ’ua.’ (KolGl.); 3 1592 ’ | schlau; tückisch’ (Cisio E4b); 4 1630 ’nevetséges | spaßhaft’ (NySz. Furcsálkodás a.); 5 1665 ’élénk, fürge; nyughatatlan, mozgékony | lebhaft; rastlos’ (NySz.); 6 1763 ’friss, gyors 〈hír〉 | frisch 〈Nachricht〉’ (NySz.); 7 1770/ ’csinos, formás; rendes, takaros | hübsch; niedlich’ (NSz.); 8 1780 ’különös, szokatlan 〈többnyire rosszalló értelemben〉; meglepő | komisch, seltsam 〈meist mißbilligend〉; überraschend’ # (NSz.); 9 1799/ ’komikus 〈műfaj〉 | komisch 〈Kunstgattung〉’ (I.OK. 30: 260) Sz: furcsáll 1847 furcsállották ’furcsának tart, rosszall | missbilligen’ (Hetilap 1847. dec. 28.: [1])

fura A: 1522 ? Fwra [szn.] (OklSzPótl.); 1704 e./ Fura (Kreszn.) J: 1 1704 e./ ’új, friss | neu, frisch’ (); 2 1770 ? ’élénk, eleven; fürge, serény | lebhaft; flink’ (NyF. 14: 24), 1792 ’ua.’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 3 1786 ’furcsa, különös; mulatságos | seltsam; komisch’ # (NSz.); 4 1788 ? ’furfangos, ravasz | schlau’ (NyF. 14: 24), 1790 ’ua.’ (NSz.); 5 1904 ’csinos, helyes | hübsch’ (NyF. 14: 24)

A szócsalád alapja, a fura származékszó. |  ⌂  Az alapszó a →fúr ’nyugtalanít, aggaszt’ lehetett. A végződés a folyamatos melléknévi igenév -a képzője; vö. →finta, →kajla stb. A magyarázat nehézsége, hogy a feltételezett →fúr alapszó ’nyugtalanít, aggaszt’ jelentése későbbi adatolású, mint a fura. Hasonló jelentésváltozáshoz vö. ném. spitz ’hegyes, csúcsos; ravasz’.

A furcsa származékszó. |  ⌂  A fura szóból keletkezett valószínűleg -a ~ -csa képzőcserével, mivel a szóvégi -a-t tévesen kicsinyítő képzőnek fogthatták fel.

A szócsaládhoz még |  ∼  A furi ’gyors, fürge; furcsa; érdekes’  (1800: NSz.) ugyancsak képzőcserével jött létre a fura szóból.  ⚠  Téves az a magyarázat, hogy a furcsa szó belseji cs-je az s gyakorító képző egyik változata.

MNy. 10: 342; EtSz.; TESz. fura a. is; MNy. 70: 400; EWUng. fúr