szócikk megosztása

fuj A: 1566 Fuy (NySz.); 1630 Fúj (NySz.); 1668 Pfuj (NySz.) J: ’〈indulatszó az undor, utálat kifejezésére〉 | pfui’ #

Onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Önkéntelen hangkitöréssel keletkezett az undor, utálat, megvetés kifejezésére. A pfuj változat a lat. phui; ném. pfui: ’fuj’ hatására utalhat.

☞ EtSz.; TESz. pfuj a. is; EWUng.→ pfű