fordít A: 1372 u./ fordoÿtanÿ [sz.] (JókK. 113); 1493 k. megh fordӳhtho [sz.] (FestK. 9) J: 1 1372 u./ ’térít, jobb útra térít | bekehren’ (); 2 1416 u./¹ ’vmilyen irányba mozdít, más helyzetbe hoz; irányít | kehren, wenden; lenken, richten’ # (BécsiK. 303); 3 1416 u./¹ ’változtat | ändern’ (BécsiK. 122); 4 1416 u./² ’egyet lapoz 〈könyvben〉 | 〈ein Blatt〉 umwenden’ # (MünchK. 115); 5 1522 ? ’megtérít, megfizet | vergüten, ersetzen’ (SzT. fordításpénz a.), 1570 ’ua.’ (SzT.); 6 1527 ’egyik nyelvről a másikra átültet | übersetzen, übertragen’ # (ÉrdyK. 560); 7 1538 ’vmely tengely körül elmozdít | umdrehen’ # (Pesti: Nomenclatura b[1]); 8 1571 ’vmilyen célra használ | benützen; verwenden’ # (SzT.); 9 1696 ’vmire vonatkoztat | auf etw beziehen’ (NySz.) Sz: fordítás 1493 k. megh fordyhtasaaban ’ellenkező irányba állítás | Wendung’ (FestK. 303); 1533 ’egyik nyelvről a másikra való átültetés | Übersetzung’ (NySz.) | fordító 1493 k. megh fordӳhto ‹foly mn-i igenév› (FestK. 9); 1517 ‹fn› ’ajtósarok | Türangel’ (DomK. 109); 1551 ’más nyelvre fordítást végző személy | Übersetzer’ (NySz.)

fordul A: 1372 u./ fordola (JókK. 10); 1456 k. el fordwlt (SermDom. 2: 589); 1476 k. fardola (SzabV.) J: 1 1372 u./ ’visszatér | zurückkehren’ # (); 2 1372 u./ ’megtér, jobb útra tér | sich bekehren’ (JókK. 146); 3 1416 u./¹ ’vkihez folyamodik | sich an jmdn wenden’ # (BécsiK. 3); 4 1416 u./¹ ’vmilyen irányba mozdul | sich wenden’ # (BécsiK. 19); 5 1416 u./¹ ’vkire, vmire csapásként, bajként rakódik, háramlik | aufgebürdet werden’ (BécsiK. 63); 6 1416 u./² ’változik | sich ändern’ # (MünchK. 205); 7 1568 ’beleesik vmibe | hineinstürzen’ (SzT.); 8 1636 ’vmin áll, vmitől függ | von etw abhängen’ (NySz.); 9 1639 ’〈forogva〉 táncol | 〈Touren〉 tanzen’ (SzT.); 10 1653 ’megtörténik; fordulathoz ér | sich ereignen; zu einer Wende kommen’ (SzT.); 11 1719 ’nyereségként jelentkezik | sich als Gewinn zeigen’ (NSz.) Sz: fordulás 1416 u./¹ mėǵfoꝛdolaſnac (BécsiK. 1) | fordulat 1416 u./¹ fordolatomra (BécsiK. 196) | fordult [birtokos személyjellel] 1416 u./¹ èlfoꝛdoltokat ’fordulat, fordulás | Wendung’ (BécsiK. 19) | fordulatta 1416 u./¹ foꝛdolattam ‹hat-i igenév› ’fordulván’ (BécsiK. 39) | forduló 1416 u./³ te hoziad fordoloknak ‹foly mn-i igenév› (AporK. 173); 1638 ’ekeforduló mint mértékegység | Gewende’ (OklSz.); 1884 ’cselekvések, mérkőzések sorozatában egy szakasz | Runde 〈im Sport〉’ (Bánhidi: Sportny.)

forog [1] A: 1377 Forgou [sz.] [szn.] (OklSz.); 1474 forogion (BirkK. 2) J: 1 1377 ? ’körforgást végez | sich drehen, rotieren, wirbeln’ # (), 1405 k. ’ua.’ (SchlSzj. 100.); 2 1493 k. ’vhol van, mozog | Umgang haben, verkehren’ # (FestK. 365); 3 1525 k. ’vmilyen irányba fordul | sich wenden’ (MNy. 11: 39); 4 1527 ’változik; múlik | sich ändern; vergehen’ (ÉrdyK. 19); 5 1527 ’folyamatban van; történik | im Gange sein; geschehen’ (ÉrdyK. 524); 6 1568 ’vmitől függ | von etw abhängen’ (NySz.); 7 1579 ’igyekszik | sich bemühen’ (SzT.); 8 [főleg ~ a szó] 1598 ’szó van róla | zur Rede stehen’ (SzT.); 9 1655 ’〈állat〉 párosodik | sich begatten 〈Tiere〉’ (NySz.) Sz: forgó 1377 [szn.] (); 1405 k. forgo ʒel ‹foly mn-i igenév› (SchlSzj. 100.); 1577 k. ’forgócsont | Gelenk’ (OrvK. 47) | forgódik 1416 u./¹ foꝛǵodik vala (BécsiK. 68) | forgandó 1527 forgando (ÉrdyK. 19) | forgolódik 1533 forgolottanak (NySz.) | forgalom 1839 forgalom ’járművek és gyalogosok tömeges helyváltoztatása | Verkehr’ (Sz. Kiss: MonogrVázl. I: 280) | forgalmaz 1844 forgalmazói [sz.] (Hirnök 1844. dec. 10.: [1]) | forgalmas 1844 forgalmasitásába [sz.] (PestiH. 1844. okt. 27.: 739) | forgalmista 1908 Forgalmista (NSz.)

forgat A: 1395 k. forgatag [sz.] (BesztSzj. 253.); 1416 u./² meǵforgaṫṫa [t-j] (MünchK. 147); 1510 k. fargathasch [sz.] (MNy. 6: 180) J: 1 1395 k. ’forgómozgást végeztet | wirbeln, herumdrehen’ # (); 2 1416 u./² ’erre-arra, le-fel fordít | hin und her drehen, wenden’ # (); 3 1416 u./² ’〈könyvet stb.〉 lapoz | (herum)blättern 〈in einem Buch usw.〉’ # (MünchK. 178); 4 [agyában, fejében, magában ~] 1456 k. ’(jól) meggondol vmit | im Geiste bewegen, im Gedanken hin und her wälzen’ # (SermDom. 1: 207); 5 1456 k. ’keres, nyomoz; vizsgál, tárgyal | nachforschen; erörtern’ (SermDom. 1: 289); 6 1456 k. ’vmit, vmilyen ügyet intéz | sich mit etw befassen’ (SermDom. 1: 442); 7 1510 k. ’felás; felszánt | umgraben, umackern’ (); 8 [ ~ja magát] 1559 ’viselkedik | sich aufführen od. benehmen’ (NySz.); 9 1568 ’hivatkozik vmire; mondogat | sich auf etw berufen; oft sagen’ (SzT.); 10 1613 ’vkire, vmire alkalmaz | anwenden’ (NySz.); 11 1628 ’〈fegyvert, munkaeszközt〉 rendeltetésének megfelelően használ | 〈Degen, Feder usw.〉 führen’ (NySz.); 12 1787 ’szorongat; zaklat | bedrängen; behelligen’ (NySz.); 13 1795 ’egyik nyelvről másikra fordít | übersetzen’ (NSz.); 14 1835 ’〈váltót〉 kézről kézre ad; 〈tőkét〉 újra meg újra befektet | girieren; gewinnbringend anlegen’ (Tzs. Girieren a.); 15 1937 ’filmet rögzít | 〈einen Film〉 drehen’ (Sauvageot: MFrSz.) Sz: forgatag 1395 k. () | forgattyú 1717 e./ ? forgattya (NySz.); 1801 Forgattyú (Szily: NyÚSz.)

Bizonytalan eredetű szócsalád, esetleg örökség, talán uráli kori tő valószínűleg magyar képzővel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (KK.) powrit- ’hempereg, ide-oda gurul’; votj.  (Sz.) porjal- ’forog, kering’; md.  (E.), (M.) puvŕa- ’(meg)fordít, teker, kificamít’; – szelk. purolda- ’megfordít, megfordul’ [uráli *pᴕrkɜ- vagy *pᴕrγɜ-: ’forog, fordul’]. A tő esetleges ősi palatális megfelelőihez vö. →ferde, →förgeteg, →füröszt stb. A szó onomatopoetikus jellege magyarázhatja a hangrendi kettősséget. A szó belseji mássalhangzókhoz vö. →daru, →féreg stb. A végződések igeképzők, amelyekben a -d kezdő-gyakorító, a -g pedig gyakorító képző.  ∼  Idetartozik: forda ’szókép, metafora’  (1792: NSz.), ’szolgálatban megtett forduló’  (1891: Nyr. 20: 186); ez tudatos szóalkotással keletkezett származékszó a nyelvújítás korából.

Szinnyei: NyH.; EtSz.; JSFOu. 58/6: 11; TESz. forda a. is; UEW. 414; EWUng. fergettyű, fertő, forgács, forgószél, forr, fortyan, förgeteg, förmed, fürge, füröszt, köpönyegforgató, napraforgó, pálfordulásUN UEW. № 837