fogad A: 13. sz. eleje/ fugadotianoc [sz.] (KTSz.); 1372 u./ fogadek (JókK. 12) J: 1 13. sz. eleje/ ’megtermékenyül | schwanger werden’ (↑); 2 13. sz. második fele/ ’magához enged | empfangen; jmdn zu sich hereintreten lassen’ # (GyS.); 3 1372 u./ ’megígér; elvállal | versprechen, geloben; auf sich nehmen’ # (↑); 4 1416 u./¹ ’〈neki adott dolgot, ajándékot〉 átvesz; 〈neki szóló megnyilatkozást〉 tudomásul vesz | annehmen; von etw Kenntnis nehmen’ # (BécsiK. 192); 5 1416 u./² ’〈alkalmazottat〉 szegődtet | dingen; in Dienst nehmen’ # (MünchK. 25vb); 6 1416 u./² ’〈halat hálóval〉 fog | 〈Fische mit Garn〉 fangen’ (MünchK. 59ra); 7 1416 u./³ ’oltalmába vesz | in Schutz nehmen’ (AporK. 47); 8 1467 k. ’〈parancsnak, tanításnak〉 engedelmeskedik | befolgen, Gehorsam leisten’ # (MNy. 20: 85); 9 [főleg örökbe ~] 1553 ’adoptál | adoptieren’ # (Murm. 2214.); 10 1570 ’(fel)bérel | mieten’ # (SzT.); 11 1579 ? ’〈két vitatkozó fél〉 megállapodik abban, hogy a nyertesnek vmit ad | wetten’ (Sáms. A3b), 1590 k. ’ua.’ (NySz.); 12 1753 ’érkezőnek szeme elé tárul, tudomására jut, osztályrészévé lesz | jmdm sich darbieten, zuteil werden’ # (NSz.) Sz: fogadat 13. sz. eleje/ ? ’magzat | Leibesfrucht’ (↑); 13. sz. második fele/ ’(ünnepi) fogadtatás | (feierlicher) Empfang’ (↑) | fogadott 13. sz. eleje/ ? ’megfogant 〈magzat〉 | empfangen 〈im Leibe〉’ (↑); 1372 u./ fogattak ’fogadottak 〈pl. vendégek〉 | empfangen 〈Gast usw.〉’ (JókK. 24) | fogadás 1372 u./ fogadaſual ’fogadalom | Gelöbnis’ (JókK. 71); 1519 ’üdvözlés, köszönés | Begrüßung’ (CornK. 54); 1592 ’egy fajta megállapodás | Wette’ (SzT.); 1742 ’ünnepélyes összejövetel | festliche Einladung’ (NSz.) | fogadó 1416 u./³ fogado ‹foly mn-i igenév› (AporK. 47); 1604 fogado ‹fn› ’vendéglő | Gasthaus’ (Szenczi Molnár: Dict. Coenacularius a.) | fogadatlan 1518 k. zoo fogadatlan ’engedetlen | unfolgsam’ (SándK. 30); 1682 ’kéretlen, hívatlan | ungebeten 〈als Adj.〉’ (SzT.) | fogadkozik 1598 fogatkozik [d-k] (SzT.) | fogadtatás 1648 fiúvá-fogadtatás (NySz.) | fogadós 1741 fogadossa ’vendéglős, kocsmáros | Wirt’ (SzT.) | fogadalom 1822 fogadalma (Aurora 1822: 176)

Származékszó. |  ⌂  A →fog¹ szóból keletkezett -d gyakorító képzővel, amely kezdő-mozzanatos képzői funkcióban is használatban volt; vö. éled (→él¹), gyullad (→gyújt) stb. A jelentések részben az alapszó jelentése alapján, részben az 1. jelentésből alakultak ki.

☞ EtSz. 2. fog a.; Bárczi: TihAl. 176; TESz.; Benkő: ÁrpSzöv. 132, 145; EWUng.→ fog¹