filiszter ∆ A: 1829 Philisterek’ (TudGyűjt. 13/1: 50); 1845–1886 filiszterek (NSz.) J: ’nyárspolgár | Spießbürger’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Philister ’nyárspolgár’, (R.) ’nem diák; diákszervezet elöljárója’, tkp. ’az ókori zsidóság egyik szomszédos népéhez tartozó személy’ [< lat. (bibl.) Philistaei [többes szám] ’filiszteus ‹a föníciai partokon lakó ókori nép›’]. Forrása: héber p ͤ lištīm ’ua.’. ≋ Megfelelői: ang. (R.) Philister; le. filister; stb.: ’nyárspolgár’. ⊚ A ’nyárspolgár’ jelentés a német diáknyelvben keletkezett, alapja az, hogy a diák–nem diák ellentétet a Bibliából ismert zsidó–filiszteus ellentéttel hasonlították össze.
☞ MNy. 9: 143; EtSz.; TESz.; EWUng.→ filozopter