fenség A: 1772 Fönségnek (EWUng.); 1786 ő’ Fentsége (Nyr. 32: 438); 1795 Ő-Fensége (Szily: NyÚSz.); 1812 fennség (Szily: NyÚSz.) J: 1 1772 ’felsőbbség, felettes hatóság | Obrigkeit’ (↑); 2 1786 ’főpap megtisztelő címe | Ehrentitel eines Hohepriesters’ (↑); 3 1791 ’magasztosság; méltóság | Erhabenheit; Würde’ (NSz.); 4 1795 ’uralkodócsalád tagjainak megtisztelő címe | Hoheit 〈als Ehrentitel der Mitglieder der Herrscherfamilie〉’ (Szily: NyÚSz.); 5 1830 ’magasság | Höhe’ (NSz.) Sz: fenséges 1791 fentséges (NSz.)
Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ A →fenn (~ fönn), ill. fent határozószóból keletkezett a -ség névszóképzővel a →felség mintájára. A 2., 4. jelentéshez a ném. Hoheit ’ua.’ segíthette elő. ⌘ Nyelvújítási alkotás.