farkas A: 1086 Forkosig [hn.] (Györffy: DHA. I: 251); 1093/ forcaſ [szn.] (MNL (OL) Dl. 208291, 27. old.); 1113 Forcas [hn.] (Fejérpataky: KKOkl. 57); 1138/ Farkas [szn.] (MNy. 32: 131); 1248/ Farkuskw [hn.] (MNy. 69: 249); 1372 u./ farkas (JókK. 146) J: 1 1086 ’a kutyával rokon, többnyire szürkés szőrű, ragadozó állat | Wolf’ # (↑); 2 1688 ’egy fajta zsindelykészítő szerszám | Art Gerät zur Herstellung von Schindeln’ (HOklSzj. 34); 3 1840 ’feltörés, kipállás az ember bőrén; bőrtuberkolózis | Hautwolf; Hauttuberkulose’ (MTsz.); 4 1944 ’nyersanyagot tisztító, összekuszálódást bontó textilipari gép | Wolf 〈Maschine〉’ (Pávó: KorszMűszSz. Wolf a.)
Származékszó szófajváltásának eredménye. | ⌂ A farkas ’farokkal ellátott’ (→farok ) melléknév főnevesülése. Korábban főleg a farkas állat ’farkas’ jelzős szószerkezetben élhetett; ezt a szószerkezetet feltehetőleg a farkasnak mint totemállatnak a megnevezésére használták: az állatnak a tulajdonképpeni neve ugyanis tilalom alá esett. A 2. jelentés a farkas fogai és az eszköz közti formai hasonlóságra utalhat. A 3. jelentéshez vö. →farkas-. A 4. jelentés a ném. Wolf ’egy fajta textilipari gép’ alapján keletkezett tükörjelentés lehet.
farkas-
I farkaskasza † A: 1395 k. farkaſſkuſa [ɔ: farkaſſkaſa] (BesztSzj. 124.) J: ’három pengéjű lándzsa; pengékből álló egy fajta csapda | Art Lanze mit drei Klingen; Art Falle aus scharfem Messer’II farkasalma A: 1470 k. farkaſalma (CasGl. 10.) J: ’sárga virágú gyógynövény, gyökere csípős mérget tartalmaz | Osterluzei (Aristolochia)’ | farkashárs × A: 1470 k. farkaſhas (CasGl. 49.) J: ’egy fajta, a boroszlánfélék családjába tartozó növény | Seidelbast’ | farkasfű × A: 1578 Farkas fuͤ (NySz.) J: ’sisakvirág | Wolfswurz’ | Ilyenek még: farkasbab ’a hüvelyesek családjába tartozó, aranysárga virágú takarmánynövény; sárga csillagfürt | Wolfsbohne (Lupinus luteus)’ (1578: NySz.); farkastejfű ’kutyatej, pitypang | Wolfsmilch’ (1604: Szenczi Molnár: Dict.); farkasgyökér ’sisakvirág | Wolfswurz’ (1767: Pápai Páriz–Bod: Dict.)III farkasseb † A: 1510 farkas ſeb (PéldK. 24) J: ’rosszindulatú, fekélyes bőrbetegség; bőrrák | Hautwolf; Hautkrebs’ – De vö. 1508 farkasnac sebeuel ’ua.’ (NádK. 703) | farkasvar † A: 1533 Farkas var (Murm. 904.) J: ’sárgaság | Gelbsucht’ | farkashályog × A: 1577 k. Farkas halÿog (OrvK. 72) J: ’farkasvakság | Nachtblindheit’ | farkasvakság A: 1865 farkasvakság (OrvH. 1865. dec. 24.: 92) J: ’szembetegség, amelynek az a tünete, hogy a beteg szürkületben alig v. semmit sem lát | Nachtblindheit’ | Ilyenek még: farkasbetegség ’bőrfarkas; bőrrák | Hautwolf; Hautkrebs’ (1631: NySz.); farkasfene ’bőrfarkas | Hautwolf’ (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.)IV farkasfog A: 1516 u. farkas fog (Nyr. 34: 202) J: 1 1516 u. ’fogazott levelű mocsári növény | Zweizahn (Bidens)’ (↑); 2 1656/ ? ’ember, állat rendellenesen nőtt v. számfeletti foga | Wolfszahn’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 291), 1786 ’ua.’ (NSz.); 3 1883 ’cikcakk vonalú ruhaszegély | Zackenlitze’ # (Nyr. 12: 48) | farkastorok A: 1840 farkas-torok (MTsz.) J: ’rendellenesen fejlődött emberi szájpadlás, amely két oldalról nem záródik teljesen, s így a rajta levő hasadékon keresztül a szájüreg az orrüreggel összeköttetésben van | Wolfsrachen’ # | Ilyenek még: farkaséhség ’rendkívül nagy éhség | Wolfshunger’ (1787: NSz.); farkaséhes ’nagyon éhes | heißhungrig’ (1847: NSz.); farkasszem(et néz) ’dacosan, kihívóan néz vkire; tartósan, mereven, szemrebbenés nélkül néz vkinek a szemébe 〈gyermekjáték〉 | jmdm trotzig, arrogant in die Augen sehen; mit jmdm „wer lacht zuerst" spielen’ (1792: NSz.)V farkasordító A: 1786 Farkas ordító (NySz.) J: ‹mn› 1786 ’rendkívüli hideg, fagyos 〈időjárás〉 | außerordentlich frostig 〈Kälte, Wetter〉’ # (↑) | ‹fn› 1825 ’fűtetlen, nagyon hideg helyiség | ungeheizter, sehr kalter Raum’ (NSz.)
Összetett szavak előtagja, azonos a →farkas főnévvel. | ⌂ A farkaskasza értelmezése némileg bizonytalan: nagy valószínűséggel egy fajta csapdát jelöl, amely kasza alakú pengékből áll. A szó a régi és népnyelvben csak szólásokban élt; vö. farkaskaszára vet ’vkit veszélybe sodor, visz’ (1636: NySz. kasza a.). A magyar összetétel esetleg nem független a ném. Wolfseisen ’vasból készült farkascsapda’ szótól. A 2. csoport összetételei mérgező, ill. ehetetlen növényekre vonatkoznak; hasonló jelentéstani motivációhoz vö. ném. Wolfsapfel ’farkasalma’; fr. raisin de loup ’farkasszőlő’; ol. fava del lupo ’csillagfürt’; stb. A 3. csoportban az előtag a szenvedés, fájdalom rosszindulatú, nehéz vagy kellemetlen természetére vonatkozik; a farkashályog, farkasvakság jelentéséhez vö. esetleg fr. entre chien et loup ’alkonyat, szürkület’, tkp. ’kutya és farkas között’. A 4. csoport összetételeiben az előtag valamilyen hasonlóságot fejez ki; a farkaséhség jelentéséhez vö. ném. Wolfshunger; ang. wolfish hunger; fr. faim de loup; stb.: ’farkaséhség’; a farkastorok jelentéséhez vö. lat. (tud.) faux lupina; ném. Wolfsrachen; fr. gueule-de-loup; stb.: ’farkastorok’; mindkét magyar összetett szó esetleg tükörfordítás lehet. A farkasordító metonimikus jelentése erdetileg ’‹olyan hideg›, amikor a lakóhelyek közelébe elmerészkedő farkasok ordítását hallani’ lehetett. – A második tag (címszók kivételével): vakság (→vak), ordító (→ordít) stb.
☞ O. Nagy: MiFán 97; TESz.; NyK. 75: 43; EWUng.→ alma, farkas, fog², fű¹, hályog, hárs, kasza, ordít, seb¹, torok, vak, varNszt ↪farkas; ↪farkasalma; ↪farkasbab; ↪farkaséhes; ↪farkaséhség; ↪farkasfene; ↪farkasfog; ↪farkashályog; ↪farkaskasza; ↪farkasordító; ↪farkasseb; ↪farkastorok; ↪farkasvakság
farok [4] A: 1202–1203 k./ Forc [szn.] (Szentpétery: KritJ. 1: 63), de vö. →farkas; 1224/ Fyzuforku [hn.] (MonStrig. 1: 247); (†1214) 1364 Macra farka [hn.] (MNL (OL) Dl. 71); 1372 u./ farkanac (JókK. 149); 1595 farok vassat (SzT. farkvas a.) J: 1 1202–1203 k./ ? ’az állati test hátulsó, többnyire elvékonyodó, kinyúló része | Schwanz, Schweif; Vogelschwanz’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 1214 ’vminek a kinyúló része; vminek a vége, végződése, hátsó része | hinausragender Teil; Ende, Hinterteil von etw’ (Fejér: CD. 3/1: 158); 3 1577 ’hímvessző | Penis’ (KolGl.); 4 1604 ’ecset | Pinsel’ (Szenczi Molnár: Dict. Penicíllum a.); 5 1606 ’vmely időszak 〈böjt, hónap stb.〉 utolsó napjai, befejeződése | die letzten Tage, Ende einer Zeitspanne’ (SzT.); 6 1750–1771 ’kíséret | Gefolge, Geleit’ (NySz.) Sz: farkas 1604 Farkas ’farokkal rendelkező | geschwänzt’ (Szenczi Molnár: Dict.) | farkatlan 1604 Farkatlan (Szenczi Molnár: Dict. Colúrus a.) | farkinca 1838–1845 farkinca (MNyTK. 107: 19)
Származékszó. | ⌂ A →far főnévből keletkezett -k névszóképzővel. A 2., 3., 5. és 6. jelentés az eredeti 1. jelentés alapján kialakult metaforák. A 4. jelentést az magyarázza, hogy egyes állatok farkát ecsetként használták. A jelentésváltozáshoz vö. még lat. cauda ’farok; hímvessző; táblatörlésre használt törlőszivacs’; lat. penis ’farok; hímvessző’ < lat. peniculus ’ecset; törlőszivacs’.
☞ EtSz.; TESz. fark a.; EWUng.→ far, farkasNszt ↪farkas; ↪farkatlan; ↪farkinca; ↪farok