fa A: 1009/ dyrchyanfa; Twlgfa; Gyemelchenfa; Ihorfa; Somfa (MNL (OL) Dl. 280274); 1055 kurtuel fa (TA.); 1135 Baſfaia [hn.] (MNL (OL) Dl. 206809); 1273 Nyrfo (MNy. 32: 107); 1323 Magalfou (MNy. 32: 107); 1338 Faa (AnjOkm. 3: 459) J: 1 1055 ’élő fa | Baum’ # (↑); 2 1226 k. ’kivágott fa törzse, fából készült tárgy | Holz’ # (OklSz.); 3 1231 ’erdő | Wald’ (OklSz.); 4 1550/ ’lándzsa | Lanze’ (Tinódi: Cronica b3a) Sz: fás 1221/ Fas [hn.] (VárReg. 361.); 1519 faas ’fával benőtt, fával borított | mit Bäumen bepflanzt’ (JordK. 145); 1590 ’kemény rostú | holzig’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 44) | fáiz 1359 Faizowelgh [sz.] [hn.] ’fát vág, hord | Holz hacken, Holz holen’ (OklSz.) | fásít 1560 k. megh fasythom (GyöngySzt. 1851.) | fásul 1560 k. megh fasőlny [sz.] ’fává, fához hasonlóvá lesz | verholzen’ (GyöngySzt. 1850.); 1736 ’érzéketlenné, közönyössé válik | abstumpfen’ (MNy. 6: 319)
Örökség az uráli korból. | ≡ Vog. (T.) säl't'pā ’hársfa’ (säľť ’hársfaháncs’); zürj. (Sz.), (P.), (KP.) pu ’élő fa; faanyag’; votj. (Sz.) pu’ua.’; cser. (B.) pu ’ua.’; finn puu ’ua.’; – jur. ṕā ’ua.; bot; tuskó’; szelk. pō ’élő fa; faanyag’; kam. pa ’ua.; erdő’; stb. [uráli *puβe ’élő fa, faanyag’]. ≋ Megfelelői: mong. hoi (< *poi) ’erdő’; tung. hijika ’ua.’; stb. ⌂ Az ősmagyarban *fȧγȧ > *fȧγ fejlődés mehetett végbe. A régi toldalékolt alakokban *fȧγȧk > fȧȧk > fák változás zajlott le; az E/1. alanyesetű fá elvonással keletkezett, majd ebből a szóvégi á-k általános rövidülésekor (kb. a 12. sz. elején) a mai szótári alak: fák > fá > fȧ > fa. A fó változat a *fȧγ szabályos hangváltozásának eredménye.
☞ EtSz.; MNy. 32: 106; MSzFE.; TESz.; MNy. 66: 326; EWUng.→ bodzfa, bór-, csalfa, ebfa, édes-, fa-, fakó, faré, fejfa, fű-fa, fűzfapoéta, gyufa, hétszilvafás, isten-, karácsonyfa, kínafa, kisafa, kutya-, láncfa, macska-¹, majom-, nótafa, parafa, piszkafa, sámfa, strájfa, szarufa, szolgafa, tiszafa, törrzs-, uborkafaUN UEW. № 829Nszt ↪fa¹; ↪fa-; ↪fás; ↪fás-; ↪fásít; ↪fásul
fa-
I fahíd A: 1343 Fahyd [hn.] (OklSz.); 1590 Fa hid (Cal. 1018) J: ’fából készült híd | Holzbrücke’ # | faláb A: 1405 k. falab (SchlSzj. 458.) J: 1 1405 k. ’lécláb, gólyaláb | Stelze’ (↑); 2 1405 k. ’fatalpú cipő, fapapucs | Holzschuh’ (SchlSzj. 1218.) | fakép A: 1536 fa keepe (NySz. 2: 204) J: 1 1536 ’fából faragott szobor | hölzernes Standbild’ (↑); 2 1618 ’kapufélfa, kapubálvány | Torpfosten’ (ErdTörtAd. 2: 57); 3 1799/ ’érzéketlen, szenvtelen arc, fapofa | steifes Gesicht’ (I.OK. 30: 260) | fajankó A: 1698 Fa Jankó [szn.] (MNyTK. 160: 105); 1754 fa Jankó (NSz.); 1794 Fajankó (NSz.) J: 1 1754 ’ostoba, esetlen ember, tökfilkó | Dämel, Holzkopf’ (↑); 2 1797 ’fából faragott alak | Holzpuppe’ (Pais-Eml. 375); 3 1864 ’〈különféle, fából készült tárgyak megnevezésére〉 | 〈als Bezeichung versch. hölzerner Gegenstände〉’ (CzF.) | fakutya A: 1808 fa-kutya (NSz.) J: 1 1808 ? ’fából készült csizmahúzó | Stiefelknecht’ (↑), 1893–1896 ’ua.’ (MTsz.); 2 1820 ’fából készült tárgy | hölzerner Gegenstand’ (Nyr. 96: 160); 3 1851 ? ’búgócsiga | Brummer’ (Nyr. 96: 163), 1888 ’ua.’ (Nyr. 17: 563); 4 1909 ’szántalpakra erősített szék, amelyet két bot segítségével lehet a jégen hajtani | Stuhlschlitten’ # (Nyr. 96: 161) | Ilyenek még: fatál ’fából készült tál, edény | hölzerne Schüssel’ (1544: OklSz.); fatányér ’fából készült tányér | hölzerner Teller’ (1544: OklSz.); fakanál ’fából készült (keverő)kanál | Holzlöffel, Kochlöffel’ (1548: OklSz.)II falevél A: 1533 fa leulel [ɔ: fa leuel] (Murm. 1287.) J: ’az élő fa levele | Baumblatt’ #III favágó A: 1435 Fauago [szn.] (OklSz.); 1538 fa wago (Pesti: Nomenclatura O1) J: ’favágó személy | Holzhacker’ | faműves A: 1550 k. ffamyes (KolGl.) J: ’fafeldolgozó, fát megmunkáló személy | Holzbearbeiter’ | fanyeső A: 1577 fa niesoͤ (KolGl.) J: ’fát nyíró v. metsző személy | Baumscherer’IV famoha A: 1520 k. fa muh (Gl.); 1577 fa moha (KolGl.) J: ’fa kérgén növő moha | Moos 〈am Baum〉’ | fagyöngy A: 1590 Fa gyoͤngy (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 61) J: ’fehér v. sárga bogyójú, fákon élősködő, kis bokrokat alkotó kártékony növény | Mistel’V fapénz A: 1613 fa-pénz (Nyr. 44: 104) J: ’értéktelen pénz | wertloses Geld’ | fagaras A: 1820 Fa garas (NSz.) J: ’értéktelen pénz | wertloses Geld’ | fabatka A: 1843 fabatkát (NSz.) J: [ ~batkát sem ér] ’〈állandósult szókapcsolatokban〉 értéktelen pénz | 〈in stehenden Wortverbindungen〉 wertloses Geld’ | Ilyenek még: fapoltúra ’értéktelen pénz | wertloses Geld’ (1789: NSz.)
Összetett szavak előtagja, azonos a →fa főnévvel. | ⌂ Az első csoport szavaiban a →fa szónak főnévi jelzői funkciója van, tehát olyan összetett szavakra vonatkozik, amelyek fából készült tárgyakat jelölnek. A fakép ma csak szólásokban fordul elő, amelyek a 2. jelentéshez kapcsolódnak; vö. faképnél marad ’hoppon marad, pártában marad, egyedül marad’ (1618: ErdTörtAd. 2: 57); faképnél hagy ’otthagy, abbahagy’ (1699: NySz.). A szólások bizonnyal azért kapták ezt a jelentést, mert a sietve távozó látogató vagy a kapuban való beszélgetést önkényesen félbeszakító legény is a kapubálványnál hagyta az őt kikísérő háziakat vagy azt a lányt, akivel meg akarta szakítani a kapcsolatot. A fajankó-ban az előtag egy személy lekicsinylését, becsmérlését jelöli, az utótag a János személynév becéző alakja, amely ebben a kapcsolatban szintén lekicsinylő jelentésárnyalatot kapott. A fakutya 1. jelentése feltehetőleg azon a hasonlóságon alapul, amely a fából készült csizmahúzónak mindig nyitott sarokfogó része és a csúnyán nevető ember tátott szája között figyelhető meg. A köznyelvben ma ismert 4. jelentése a →kutya ’csille, szállítókocsi’ jelentésére megy vissza. ˜– A 2. csoport összetételei a fa részeire vonatkoznak. – A 3. csoport szavai foglalkozásnevek. – A 4. csoport összetett szavai fán élő parazita, élősködő növényekre vonatkoznak; itt a →fa birtokos jelzői vagy határozói értékben áll. – Az 5. csoportban az előtag a fémből vert pénzzel szembeni értéktelenségre utal. – A második tag (a címszók kivételével): vágó (→vág), műves (→mű), nyeső (→nyes).
☞ TESz. fabatka a., fagyöngy a., fahéj a., fajankó a., fakép a., fakutya a.; EWUng.→ batka, garas, gyöngy, héj, híd, jankó, kép¹, kutya, láb, levél, moh¹, mű, nyes, pénz, szentjánosbogár, vágNszt ↪fa¹; ↪fa-; ↪fabatka; ↪fagaras; ↪fagyöngy; ↪fahíd; ↪fajankó; ↪fakanál; ↪fakép; ↪fakutya; ↪faláb; ↪falevél; ↪famoha; ↪faműves; ↪fapénz; ↪fatál; ↪fatányér; ↪favágó