buzeráns A: 1896 buzeráns (Nyr. 25: 556); nyj. buzëránc (ÚMTsz.) J: ’homoszexuális ember | Homosexueller’

buzi A: 1932 buzi (MNy. 28: 90) J: ’homoszexuális ember | Homosexueller’

A szócsalád alapja, a buzeráns német  (au.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (au.) Buserant ’homoszexuális ember’, (R.) buseron ’hímringyó’ [< ol. buggerone, (R.) buzzerone ’szodomita’ < ol. buggerare’irritál, zavar; erkölcstelen életet él, fajtalankodik’]. Az olasz szavak a lat.  (kés.) Bulgari [többes számban], Bugeri [többes számban] ’bolgárok’ szavakra mennek vissza: a bolgárok közt számos híve volt a patarénus eretnekségnek; a latinban az alábbi jelentésfejlődésen ment keresztül: ’bolgár ember’ > ’eretnek’ > ’szodomita’ (ez a szekta kiváltképpen házasságellenes volt). A m. buzeráns szóvége latinosítás eredménye.

A buzi szórövidülés. |  ⌂  A buzeráns-ból keletkezett -i kicsinyítő képzővel. Újabban összetételi utótagként, ’vminek a rajongója, bolondja’ jelentéssel fordul elő; pl. futballbuzi ’futballrajongó’, zenebuzi ’zenebolond’ stb.

A szócsaládhoz még |  ∼  Idetartozik még buzerál ’irritál, zavar; erkölcstelen életet él, fajtalankodik’  (1886: Nyr. 15: 258); ez vagy az olaszból (↑) ered vagy a magyarban a szekáns : szekál (→szekatúra), szimuláns : →szimulál stb. analógiájára keletkezett.  ≂  Tisztázatlan idetartozású: (R.) buzera ’kerülő lökés ‹a biliárdban›’  (1878: NSz.), a ném.  (au.) Busero ’ua.’ szóból ered, amelynek az eredete tisztázatlan.

☞ TESz. buzerál a.; EWUng.→ bolgár