bír A: 1372 u./ bÿrya uala (JókK. 70), de vö. →bírság, de vö. →bíró; 1553/ buͤr (Tinódi: Cronica A2b) J: 1 1372 u./ ’birtokol; van neki | besitzen; haben’ # (↑); 2 1456 k. ’uralkodik vkin | beherrschen’ (SermDom. 1: 331); 3 1519 k. ’leigáz | unterwerfen’ (DebrK. 537); 4 1527 ’megszerez | verschaffen’ (ÉrdyK. 500); 5 [főleg rá~] 1529 e. ’rávesz | veranlassen’ # (VirgK. 4); 6 1531 ’elvisel | ertragen’ # (ÉrsK. 274); 7 1535 k. ’erővel győz; képes vmire | zu etw fähig sein; imstande sein’ (Zay: Lánd. 5) Sz: bírás 1372 u./ bÿraſara (JókK. 72) | birodalom 1416 u./¹ biꝛodalm (BécsiK. 73) | birtok 1524 birtokom (MNy. 6: 229) | birtokos 1621 Birtokos ‹mn› (Szenczi Molnár: Dict.); 1763 birtokos ‹fn› ’tulajdonos | Besitzer’ (Szily: NyÚSz.) | birtokol 1776–1821 Birtokolni [sz.] (NSz.)

Bizonytalan eredetű, talán ótörök jövevényszó. |  ≡  Vö. Kāšγ. buyur- ’(meg)parancsol, utasít, ural vmit, uralkodik’; CC. buyur- ’(meg)parancsol, utasít, dekretál’; kaz. buyı̈r- ’(meg)parancsol, utasít, dekretál’ stb. [< török *buy(-) ’igény, szükséglet, gond; rászorul, igényel, aggódik’].  ⌂  Kiindulási alakja esetleg *bı̈yı̈r- ’hatalma van vmi felett’ lehetett; a hangtanához vö. →kín. A származtatás hangtani és jelentéstani nehézségekbe ütközik.  ∼  Idetartoznak: birakodik ’uralkodik, ural vmit’  (1588: NySz.); birakozik ’birtokol, tulajdonol vmit’  (1787: NySz.); biralkodik ’ua.’  (1863: NyK. 2: 374); biralkozik ’ua.’  (1872: Nyr. 1: 135).  ⌂⇒  A magyarból: rom.  (R.) birui ’birtokol, tulajdonol vmit’.

☞ TESz.; AOH. 33: 291; StUASuppl. 1: 45; EWUng.→ birkodik, bíró, bírság