becő A: 1247 k. ? Becheu [szn.] (ÓMOlv. 98); 1416 u./¹ beւo̗̗ (BécsiK. 118); 1517 bevchevt (DomK. 297); 1560 k. bőchű (GyöngySzt. 3077.); 1565 buͤczuͤ (NySz.); 1763 beczoͤ (NSz.) J: 1 1416 u./¹ ’hüvelyes vetemény | Hülsenfrucht’ (↑); 2 1533 ’búza | Weizen’ (Murm. 1507.); 3 1533 ’〈növényi〉 héj, hüvely | Schote, Hülse’ (Murm. 1541.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A cs-s változatok látszanak eredetibbeknek. A c-s alakok a régi adatok téves olvasatán alapulhatnak. ⊚ Növénytani szakszó.
☞ EtSz. 2. bëcsű a.; TESz.; EWUng.