alkonyodik A: 1573 Alkonyadottkor [sz.] (SzT.); 1585 alkonyodni [sz.] (Cal. 251); 1604 Alkonyodom [▽] (Szenczi Molnár: Dict.); 1758 le-nem álkonodik (NSz.); nyj. okonyodik (MTsz.); ókamodik (ÚMTsz.) J: ’fokozatosan leszáll az esti szürkület, besötétedik 〈égbolt〉 | es dunkelt’ #

alkony A: 1746 alkonyot [sz.] (SzT.); nyj. akamat, okonat [sz.] (ÚMTsz.) J: ’esti szürkület | Abenddämmerung’ # Sz: alkonyat 1746 (↑) | alkonyul 1824 alkonyúl (NSz.)

A szócsalád alapja, az alkonyodik származékszó. |  ⌂  Az alk (→alkot) szóból -modik gyakorító-visszaható képzővel keletkezett, amelynél egy m > n > ny hangváltozás ment végbe. A megnevezés azon az észrevételen nyugszik, hogy a lenyugvó nap mintha a horizont pereméhez kezdene (hozzá)illeszkedni. A jelentéséhez vö. rom. a se apune ’alábukik, lenyugszik ‹Nap›’ a lat.  (vulg.) se apponere ’alkalmazkodik, (hozzá)illeszkedik’ alapján.

Az alkony elvonással keletkezett. |  ⌂  Az alkonyodik-ból lett elvonva a nyelvújítás korában. Az alkonyat származékszó ugyancsak a nyelvújítás korában jött létre, egy szabálytalan képzéssel: az -at névszóképzővel.

A szócsaládhoz még |  ∼  Szóalkotások hasonló jelentéssel: Belalkolmaʒikh ’bealkonyodik’  (1456 k.: SermDom. 2: 185); bel alkononſak ’ua.’  (1470: SermDom. 2: 185).

☞ MNy. 33: 48, 58: 64; TESz.; EWUng.→ alkot