alkalom [4] A: 1372 u./ alkolmas [sz.] (JókK. 16); 1503 Alkalma (MNy. 60: 106); 1551 alkomas [sz.] (LevT. 1: 87); 1585 alkámatos [sz.] (Cal. 223); 1599 alkolom (SzT.); 1600 alkalomra (SzT.); nyj. ókómatoskodik [sz.] (MTsz.) J: 1 1372 u./ ’vmire lehetőséget nyújtó időpont, körülmény | Gelegenheit’ # (↑); 2 1892 ’tehetősség | Wohlhabenheit’ (Nyr. 21: 281); 3 1896 ’félszer | Schuppen’ (Nyr. 25: 89); 4 1926 ’mulatság | Unterhaltung’ (ÚMTsz.) Sz: alkalmas 1372 u./ ’illő, szabad’ (↑) | alkalmatlan 1416 u./¹ alkolmatlanocba (BécsiK. 91) | alkalmasság 1456 k. alkolmasſagert (SermDom. 2: 167) | alkalmatos 1533 alkolmatos (NySz.) | alkalmatosság 1533 alkalmatoſſagnak kywule ’vminek alkalmas, megfelelő volta | Geeignetheit’ (Komjáti: SzPál. 15b); 1771 alkalmatossagot ’utazásra szolgáló jármű | Fahrgelegenheit’ (MNy. 60: 217) | alkalmaz 16. sz. második fele alkalmaztatni [sz.] (MNy. 86: 254) | alkalmatlankodik 1604 Alkalmatlankodom (Szenczi Molnár: Dict. Inéptio a.) | alkalmi 1834 alkalmi (PhilMűsz. Occaalisions a.) | alkalmazkodik 1842 Alkalmazkodik (Szily: NyÚSz.) | alkalmazott 1912 alkalmazott ‹fn› ’alkalmazásban álló személy | der Angestellte’ (Kelemen B.: MNMSz.) R: alkalmasint 1594 alkolmasint (MNy. 42: 76)

Származékszó. |  ⌂  Az alk (→alkot) igéből jött létre -alom névszóképzővel. Az 1. jelentés az eredeti, a többi ebből jelentésbővüléssel alakult ki.

☞ MNy. 33: 49; TESz.; EWUng.→ alkotUN UEW. № 1721