szűr¹ A: 1416 u./² ki ʒ́u̇ꝛitèc (MünchK. 29ra); 1519 megh ʒýrween [sz.] (JordK. 64); 1528 Sewrew [sz.] (MNy. 31: 277) J: 1 1416 u./² ’〈folyadékot〉 lyukacsos eszközön átbocsát, hogy szilárd részeitől megtisztítsa | seihen, filtern’ # (↑); 2 1519 ’〈gyümölcs, különösen szőlő levét〉 héjtól, magtól, szártól elkülönítve másik edénybe önt | 〈Obst-, bes. Traubensaft〉 gefiltert übergießen; ausheben 〈Wein〉’ (↑); 3 1547/ ’szüretel | Weinlese halten’ (HoffgreffÉn. Gg3b); 4 1763 ’kivonatol | einen Auszug machen’ (NSz.); 5 1870 ’〈betegség〉 soványít | mager machen 〈Krankheit〉’ (CzF.); 6 1901 ’lapos kővel, kacsázik | Hüpfsteine werfen’ (Bálint: SzegSz.) Sz: szűrő 1528 Sewrew Sytha ‹foly mn-i igenév› (MNy. 31: 277); 1577 lezẅrő ’folyadékok szűrésére való lyukacsos eszköz, filter | Seiher, Filter’ (OklSz. lé-szűrő a.) | szüremlik 1860 szüremlése [sz.] (GazdL. 1860. nov. 15.: 732); 1907 szüremlődik [sz.] (NyF. 40: 25)

Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Csuv. sər- , sø̈r-  ’szűr’; – ujg. süz-  ’átszitál, tisztít’; kaz. süz-  ’hálóval halászik’; stb.  ≋  Megfelelői a mongol nyelvekben is megtalálhatók. Vö. még  csuv. sərɛԍɛ, sörɛԍɛ; kizili sȫzirβä: ’vonóháló’.  ⌂  A magyarba átkerült alak *sür-; a későbbi hangzónyúláshoz vö. →szűnik. Az eredeti jelentése ’vizet szűr’ lehetett, és valószínűleg halászati szakszó volt. A borkészítés műszavává (vö. 1. és 2. jelentés, ill. a 2. jelentésből fejlődött 3. jelentés) feltehetőleg a magyarban vált. a 4–6. jelentés metafora.

☞ MNy. 3: 359; TESz.; StUASuppl. 1: 169; EWUng.→ szüret

szűr² A: 1518 k. zwrben (PeerK. 340–341); 1524 zewrnek (OklSz.); 1528 ? zer (OklSz.); 1541 zÿrben (KazK. 72) J: 1 1518 k. ’durva posztóból készült köpenyszerű felsőruha; darócruha | Bauernmantel aus grobem Tuch’ (↑); 2 1524 ’durva posztó | grobes Tuch’ (OklSz.)

Belső keletkezésű, valószínűleg szófajváltás eredménye. |  ⌂  A →szür ’szürke; sötét’ főnevesülése. Keletkezését különféle szószerkezetek is támogathatták; vö. (nemez) szűr pokróc ’szürke pokróc’  (1544: OklSz.);  szűr csuha ’durva (tkp. szürke) posztóból készült köpenyszerű felsőruha’  (1553 u.: MonÍrók. 3: 62);  szűr köntös ’ua.’  (1558: OklSz.). A 2. jelentés látszik eredetinek. Az 1. jelentés metonímia ennek a nyomán. A ’színnév’ > ’anyagnév’ jelentésváltozáshoz vö. lat.  (k.) griseus ’szürke’ > lat.  (k.) grisum ’egy állatfajta prémje’; fr.  (ófr.) vair ’tarka, színes ‹szövet, toll›’ > fr. vair ’szürke mókusprém’; vö. még →daróc².

☞ Horger: MSzav. 165; MNy. 31: 335; TESz.; EWUng.→ szür