mazur¹ × A: 1550 mazor (LevT. 2: 21); 1555 mazullá [?✐] (MonÍrók. 3: 189); 1620 Mazur (NySz.); 1660 Mazullyá [ly-v] (NySz.); 1669 mazúrrá (NySz.) J: 1 1550 ’bujdosó, hontalan személy | Heimatloser; Flüchtling’ (LevT. 2: 21) (↑); 2 1555 ’állásából elbocsátott magasrangú tisztviselő | aus seiner Stellung entfernter Beamter von hohem Range’ (MonÍrók. 3: 189) (↑); 3 1660 ’szegény, koldus | Habenichts, Bettler’ (NySz.) (↑); 4 1838 ’nehéz és piszkos | schwere und schmutzige Arbeit verrichtender Mensch’ (Tsz.)
Oszmán-török jövevényszó. | ≡ Oszm. mazul, (R.) mazur: ’elbocsátott. elengedett, szabadon engedett személy; a tisztségéből, hivatalából felfüggesztett személy’ [< újperzsa maz‘ūl ’ua.’ < arab maz‘ūl ’ua.’]. ≋ Megfelelői: rom. (R.) mazìl ’elszegényedett bojár; rangjától, tisztségétől megfosztott herceg, fejedelem’; szbhv. (N.) mázūl ’elmozdított, leváltott, rangjától, tisztségétől megfosztott’. ⌂ A jelentések az eredeti 2. jelentés bővülésével keletkeztek.
☞ MNy. 26: 134; TESz. mazur a.; Kakuk: ÉlOsm. 270; EWUng.