kurd A: 1637 kürt nemzet [?] (Kakuk: ÉlOsm. 259); 1638 kurt (Kakuk: ÉlOsm. 259); 1816 Kurdi [□] (Hübner: Lex. Karacciolan a.); 1837 kurdokban (NSz.) J: ‹mn› 1637 ’a kurdokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | kurdisch’ () | ‹fn› 1816 ’egy iráni nyelvű nép tagja, kurd ember | Kurde’ ()

Oszmán-török jövevényszó, később nemzetközi szó is. |  ≡  Oszm. Kürt, (N.) kürd, kurd: ’kurd’ [< újperzsa kurd ’ua.’ < arab kurd ’ua.’]; – vö. még ném. Kurde ’kurd ember’; ang. Kurd ’ua.’; fr. Kurde, Kourde ’ua.’; or. курд ’ua.’; stb.  ⇒⌂  A magyarba nemzetközi szóként az irodalom továbbította, feltehetőleg a német közvetítésével éledt újjá.

TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 259; EWUng.