japán A: 1757 Jáponok (NSz.); 1783 Japponokén (ItK. 88: 345); 1816 Japanok (Hübner: Lex. 3: 48); 1844 japánok (NSz.); nyj. jappán (Bálint: SzegSz.) J: ‹fn› 1757 ’japán ember | Japaner’ # (↑) | ‹mn› 1852 ’a japánokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | japanisch’ # (IsmT. 4: 522)
Köznévvé vált tulajdonnév. | ⌂ A magyar (R.) Jápon [hn.] (1757: NSz.), Japán [hn.] (1793: NSz.) helynevekből keletkezett; nemzetközi megfelelőihez vö. ném. Japan; fr. Japon; stb.: ’ua.’. Forrása: kínai Žı̈-pen-kuo [hn.] ’ua.’, tkp. ’a napkelet hazája’. ≋ A magyarban való köznevesülését a nemzetközi minták is befolyásolhatták; vö. ném. Japaner; ang. Japan; fr. Japonais; stb.: ’japán’. ∼ Idetartozik: (R.) japoniai ’japán’ (1692: EWUng.), amely származékszó a latinosított (R.) Jápónia [hn.] (1757: NSz.) alapján. ≁ Nem tartozik ide: (R.) japon ’egy fajta női ruha’ (1754: NSz.), amely esetleg a →suba szóval függhet össze.
☞ TESz.; EWUng.