óv [2/2] A: 1228/ Gyznoouuel [sz.] [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 1: 251); 1237/ Bywolou [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 214); 1348 Wyzouow [sz.] [szn.] (MNy. 63: 370); 1372 u./ ogÿad, oʒyauala (JókK. 48, 12); 1493 k. meg oonẏ (FestK. 387); 1519 Oy̋atok meg (JordK. 373) J: 1 1237/ ’véd; vigyáz vkire, vmire, vkit, vmit őriz | bewahren, beschützen; hüten’ # (↑); 2 372 u./ ’óvakodik vmitől | sich hüten’ (JókK. 12); 3 1789 ? ’óvatol, emlékeztet, int | gegen etw Protest einlegen; mahnen’ (NSz.), 1806 ’ua.’ (NSz.) Sz: óvhatatlan 1636 (NySz.) | óvadék 1818 ovadékból (TudGyűjt. 4/2: 107); 1831 Ovadék ’védelem, biztosíték | Schutz, Gewähr’ (Szily: NyÚSz.); 1867 ’letétbe helyezett összeg | Kaution’ (CzF.) | óvatos 1840 Ovatos ’óvást, tilatkozást benyújtó; biztosítékot letétbe helyez | Protest einlegend; eine Kaution hinterlegend’ (NSz.) | óvat 1831 Óvat ’védelem, oltalom | Schutz’ (Szily: NyÚSz.); 1832 ’letétbe helyezett összeg, biztosíték | Kaution’ (Szily: NyÚSz.) | óvatol 1840 ovatolt váltó; ovatolni [sz.] (Figyelmező 1840. szept. 1.: 559); 1903/ megovatolták ’vmi ellen óvást, tiltakozást nyújt be | gegen etw Protest einlegen’ (NSz.)
Valószínűleg ugor kori örökség, megfelelői azonban vitatottak. | 1 Örökség az ugor korból. | ≡ Vog. (T.) wɛ̬̄-, waj- ’lát’; osztj. (V.) wu- ’ua.’ [ugor *βᴕjɜ- ’lát’]. E magyarázat feltétele, hogy a szó belseji *j a magyarban kiesett és a helyére egy hiátustöltő β (> v) lépett; vö. →köveszt, →követ stb. Az alapszó szó eleji mássalhangzójának elmaradásához vö. →ón, →öt stb. A jelentéstanhoz vö. →lát, →véd, →vigyáz; vö. még lat. tueri ’néz, lát, megőriz’. Az óv szó végi v-je analógiásan vonódott el a toldalékolt alakokból. 2 Örökség az ugor korból. | ≡ Vog. (AK.), (KK.) ūmətɔ̈̄l- ’(meg)vár, elvár’ [ugor *ᴕmɜ- ’vár, (meg)óv, (meg)őriz’]. ⌂ A magyarázat attól bizonytalan, hogy a szó vogul megfelelője csak nyelvjárási területen adatolható. A hangtanához vö. →hó¹; a jelentéstanához vö. →vár¹. ▣ ⌘ Az ige származékai főleg nyelvújítási szavak.
☞ NyK. 71: 106; TESz.; Vir. 1970: 171; MSzFE.; NyK. 79: 202, 87: 448; EWUng.→ ardó, dedó, oltalom, óvatos, óvodaUN UEW. № 1177; UEW. № 1874
óvatos A: 1807 Óvatos (NSz.); 1844 ovatosnak (NSz.) J: ’elővigyázatos | vorsichtig, behutsam’ #
óvatlan A: 1822 óvatlan (NSz.); 1832 ovatlan (NSz.) J: 1 1822 ’védtelen; őrizetlen | unbeschützt; unbewacht 〈auch als Adv.〉’ (↑); 2 1832 ’gondatlan, vigyázatlan | unachtsam’ (NSz.)
Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ Az →óv ’oltalmaz, védelmez; őrizkedik’ szóból -atos, ill. -atlan melléknévképzővel keletkezett; vö. járatos : járatlan (→jár). ∼ Ugyanebből az alapszóból: óva ’óvatos, elővigyázatos ‹határozószóként›’ (1510: MargL. 89); óvást (1660: NySz.); ótlan ’óvatlan ‹határozószóként is›’ (1821/: NSz.). ⌘ Nyelvújítási szavak.
☞ TESz.; EWUng.→ óv