ír¹ A: 1372 u./¹ meg ÿrtakuala (JókK. 66); 1533 eruk (Murm. 2348.); 1575 Meg írta (NySz.) J: 1 1372 u./ ’fest | malen’ (↑); 2 1372 u./ ’〈beszédet〉 látható alakban rögzít, feljegyez | schreiben’ # (JókK. 111) Sz: írás 1372 u./ ÿraſt (JókK. 141) | író 1392 Irofalv [hn.] ‹mn-i igenév› (Csánki: TörtFöldr. 2: 758); 1500 k. ÿroh ’írnok | Schreiber’ (MNy. 50: 201); 1779/ ’(szép)író | Schriftsteller’ (NSz.) | irat 1416 u./² irat ’felirat | Aufschrift’ (MünchK. 83rb); 1901 ’okirat, okmány | Dokument’ (NSz.) | iratos 1418 Belsevyratos [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 733); 1533 Iratus ’hímzett | bestickt’ (Murm. 2013.) | irkál 1585 Irkalok (Cal. 957) | iromány 1784 Iromány (Szily: NyÚSz.) | írnok 1794 Irnok (Szily: NyÚSz.) | iroda 1841 hírlap-irodát (PestiH. 1841. dec. 4.: 817)

Vitatott eredetű. | 1 Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Vö. csuv. śi̮r- ’ír; fest’; – Kāšγ. yaz- ’ír’; oszm. yaz- ’ua.’; stb. Megfelelői a mongol és a mandzsu-tunguz nyelvekben is megtalálhatók.  ⌂  A magyarba átkerült alak *i̮r- ’fest; ír’ lehetett. A származtatásnak hangtani nehézségei vannak; a szó elejéhez azonban vö. →író. E szerint az etimológia szerint a magyarság egy fajta festésmóddal mint írással ismerkedhetett meg. 2 Származékszó. |  ⌂  Az →irt alapszavával azonos; megfelelőihez vö. →arat. Ez a származtatás mindenek előtt jelentéstani szempontból problémás; ez alapján a magyarok írásművészete egy fajta török eredetű rovásírás megismerésével kezdődött, amellyel még a honfoglalás előtt megismerkedhettek; ehhez vö. az →irdal ’bemetszésekkel, rovátkákkal ellát’ jelentését is. ▣  ⌘  Az iromány, írnok, iroda nyelvújítási származékszavak.  ∼  Idetartozik: irón ’ceruza’  (1837: NSz.), ez tudatos szóalkotással keletkezett szóösszevonás az író ón ’ua.’ tkp. ’íráshoz használt ón’  (1786: NSz.) szóból; a keletkezéséhez olyan szavak járulhattak hozzá mint például a jármű (→jár-), láthatár (→lát-) stb.  ⚠  Ugor magyarázata hangtani és kultúrtörténeti okokból kevésbé valószínű.

☞ MNy. 3: 223; TESz. irón a. is; MNy. 68: 152; Clauson: TED. 984; Ligeti: TörK. 262; UEW. 850; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ arat, -beli, cirill-, folyóirat, földleírás, gemkapocs, irka, irkál-firkál, irodalom, irt, kép-, röp-, szak-, szent-, szép-³, táv-, utó-, váltóUN UEW. № 1758

író A: 1395 k. y̋ro (BesztSzj. 1015.) J: ’köpüléskor visszamaradó tejszerű, savanykás folyadék | Buttermilch’

Valószínűleg jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Megfelelője csak egy baskír szószerkezet második tagjában mutatható ki; vö. bask. ayran ’tejszerű, savanykás folyadék’ [< török *yad-’ver, üt, csap; vajat köpül’; a további fejlődési formáihoz vö. még tat.  (Uf.) yaz-; bask. yaδ-; oszm.  (N.) yay-; stb.: ’vajat köpül’]. A cser.  (B.) jəra ’ver, üt, csap; vajat köpül’ egy nem adatolt, valószínűleg kihalt csuv. i̮ra ’ua.’ szóból származik.  ⌂  A magyarba átkerült alak *i̮raq; a szóvéghez vö. →apró, →borsó stb. A szó eleje problématikus.

☞ NyK. 37: 334; MNy. 56: 296; TESz. író¹ a.; Ligeti: TörK. 15, 526, 528; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.