zupa × A: 1649 szuppabol (MNy. 90: 375); 1877 zupa, zuppa (Nyr. 6: 326, 412) J: ’〈katonai étkezésben〉 reggelire adott rántott leves; gyenge minőségű leves | Einbrennsuppe als Frühstück 〈beim Milit.〉; Suppe von schlechter Qualität’
Német (au.) jövevényszó. | ≡ Ném., (au.) Suppe ’híg, folyékony étel’ [< aln. (kaln.) soppe, suppe ’beáztatott kenyér; leves, kotyvalék, mártás, szósz’]. ⌂ A szó az osztrák–magyar katonai nyelvből került a magyarba. A szóvégi a hanghelyettesítés eredménye; vö. →cérna, →ciha stb. – A (N.) s͔upå ’leves’ külön átvétele a rom. supă ’ua.’ szónak.