zug A: 1171 ? Zuga [szn.] (MNL (OL) Dl. 200616); 1237 ? Zugud [sz.] [szn.] (ÓMOlv. 89); 1625 k. zŭg (MNy. 86: 255); 1789 szukbann [szug □] (NySz.) J: 1 1237 ? ’félreeső, eldugott hely; sarok, szöglet | Winkel; Ecke’ # (↑), 1625 k. ’ua.’ (↑); 2 1799 ’szűk, keskeny utcácska, zsákutca | Sackgasse’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Gäschen a.); 3 1862 ’félreeső, szűk helyiség | entlegene, enge Kammer’ # (NSz.)

zugoly ∆ A: 1531 zwgholyaban [zugolya □] (ÉrsK. 37); 1552 Szuglya [□] (Ballagi A.: RNySz. 374); 1585 Szugoly (Cal. 70); 1710 szugulyája (MNy. 90: 375); 1714 zuglókban (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 160); 1763 szugoj (NSz.); 1787 sugolyában (NSz.); 1838 szubulyék [sz.] (Tsz. Szurdék a.) J: 1 1531 ’félreeső, eldugott hely; szöglet, sarok | Winkel; Ecke’ (↑); 2 1784 ’szoros szurdok | Engpaß’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 77); 3 1785 ’félreeső szűk, kis helyiség | entlegene, enge Kammer’ (NSz.); 4 [összetételi előtagként] 1823 ’engedély nélkül működő | illegal tätig; Schwarz-, Winkel-’ (NSz.); 5 1887 ’szűk utca; zsákutca | schmale Gasse; Sackgasse’ (Nyr. 16: 382)

A szócsalád alapja, a zug örökség az ugor korból. |  ≡  Osztj.  (DN.) sŏŋ, (K.) suŋ: ’szöglet, szeglet, sarok’ [ugor *suŋɜ ’ua.’].  ⌂  A hangtanához vö. →zaj¹, ill. fog¹.

A zugoly származékszó. |  ⌂  Egy -ly kicsinyítő képzővel keletkezhetett; vö. →fogoly². Egyes változatok a és ó hangja feltehetőleg további kicsinyítő képző; vö. →boglya. A végződés hangcseréjéhez vö. →csegely ~ cseglye, →cseplye ~ csepely, →csobolyó ~ csobolya stb. – A zegzug ’zegzugos vonal, cikcakk’  (1669: NySz.) ikerszó a →szeg² + zug összetételi tagokból áll. A (R.) szugolat ’sarok, szeglet’  (1562: NySz.) a szegelet ’ua.’ (→szeg²) analógiájára keletkezhetett.

☞ NéNy. 5: 119; FUF. 31: 115; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ bel-, zug-UN UEW. № 1850