zsöllye A: 1510 k. Sellyezek (OklSz.); 1519 k. Selíebe (DebrK. 85); 1557 zselle [✐] (NádLev. 18); 1575 ſɔellyébe, ſɔęllyét (Heltai: Krón. 175b, 176a); 1585 Séllye (Cal. 458); 1720 zellyes [sz.] (NSz.); 1832 Zsöllye-szék (Kreszn.); 1837 zsöllyeszékben (NSz.); 1784 zsėllye (CzF. zsellye a.) J: 1 1510 k. ’kényelmes karosszék | (bequemer) Armstuhl’ (↑); 2 1519 k. ’egy fajta (karfás) halottszállító pad; lapos láda mint ideiglenes koporsó; ravatal | Art Bank (mit Armen) zum Leichentransport; flache Kiste als provisorischer Sarg; Totenbahre’ (↑); 3 1912 ’(drágább) nézőtéri ülőhely | Parterresitz’ (Kelemen B.: MNMSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. sella ’trónszék; egy fajta gyaloghintó; kocsiülés; ülés, nyereg; stb.’ [vö. lat. sedere ’ül’].  ≋  Megfelelői: fr. selle; ol. sella: ’ülés, nyereg’.  ⌂  A korábbi és régi változatok szó eleji s-es kiejtéséhez vö. →salétrom stb.; a szó eleji zs-hez vö. →zsálya, →zsinagóga, →zsinat. A 2. jelentés valószínűleg a latin szó ’ülés, nyereg’ jelentésén, ill. a túlvilágra való átlovaglás képzetén nyugodhat; vö. Szent Mihály lova (→ló). Ma csak a 3. jelentésében használatos.

☞ TESz.; MNy. 68: 292; EWUng.→ disszidens, rezeda, rezidencia, szeccel, szégye