szócikk megosztása

zabrál ∆ A: 1916 Zabrál (Nyr. 46: 297) J: ’fosztogat, harácsol | plündern, rauben’

Jövevényszó egy nyugati szláv vagy keleti szláv nyelvből. |  ≡  Szlk. zabrať; le. zabrać; or. зaбpamь; ukr. зaбpamu; stb.: ’elvesz, elszed, elrabol’ [< szláv *za [igekötő] + *bьr- ’(el)vesz, (meg)fog’].  ≋  Megfelelői: ném.  (R.) sabralieren ’(ki)rabol, kifoszt, kirámol’.  ⌂  A szó az I. világháború idején került a magyarba. Az argóhoz közel álló bizalmas nyelvben volt használatos, de ma ott visszaszorulóban van.

☞ TESz.; EWUng.; MNy. 113: 225→ barkács, referál, szemafor