zöld A: 1215/ ? Heldo̗ [? ɔ: Zeldo̗] [sz.] [hn.] (VárReg. 291.); 1221 Zeldes [sz.] [hn.] (HOkm. 6: 16); 1316 Zeulduar [szn.] (MNy. 10: 429); 1332–1337 Zeudes [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 72); 1395 k. zold (BesztSzj. 676.); 1409 Sold [hn.]; Swld [hn.] (MNy. 13: 3); 1414 Syld [hn.]; Zyld [hn.] (MNy. 13: 3); 1529 e. zwld (VirgK. 65); 1585 Szoͤld (Cal. 845); 1589 zöd (Balassi: Com. 328); nyj. őd, zéd (ÚMTsz.); zűd (MTsz.) J: ‹mn› 1 1215/ ? ’a sárga és a kék közötti színű | grün’ # (↑), 1221 ’ua.’ (↑); 2 1604 ’éretlen 〈gyümölcs〉 | unreif 〈Obst〉’ (Szenczi Molnár: Dict. Víridis a.); 3 1833 ’viruló; egészséges | blühend; gesund’ (NSz.); 4 1840/ ’értelmetlen, sületlen 〈beszéd〉 | ungereimt 〈Gerede〉’ (NSz.); 5 1857/ ’nagyon sápadt 〈arc〉 | sehr blaß 〈Gesicht〉’ (NSz.) | ‹fn› 1 1544 ? ’〈zöld〉 növény; növényi hajtás | (grünende) Pflanze; Pflanzensproß’ (OklSz.), 1578 ’ua.’ (NySz. házi-zöld a.); 2 1548 ’zöld szín | grüne Farbe’ # (OklSz.); 3 1720 ’zöld szín a kártyában, zöld színű kártyalap | Grün der Spielkarte’ (NSz.); 4 1840 ’sületlenség | ungereimtes Gerede’ (NSz.); 5 1844 ’növényzettel borított szabad természet | das Grüne’ # (NSz.); 6 1972 ’szabad utat jelző zöld fény | Grün der Verkehrsampel’ # (ÉKsz.) Sz: zöldes 1215/ ? [hn.] (↑); 1221 [hn.] (↑) | zöldell 1416 u./¹ zo̗ldèlo̗ (BécsiK. 201) | zöldül 1490 zoͤldvlnek (SzalkGl. 208.) | zöldség 1495 e. ʒo̗ldſegebo̗l ’vminek a zöld volta | Grünsein von etw’ (GuaryK. 5); 1600 k. zöldséget ’(leves)zöldség | Suppengemüse’ (Radvánszky: Szak. 128)
Vitatott eredetű. | 1 Jövevényszó egy iráni nyelvből, esetleg az alánból. | ≡ Vö. osz. zældæ ’egy fajta alacsony fűféle’; szogd zrγwn ’zöld’; hvárezmi zrdyk ’sárga’; kperzsa zard ’ua.’; újperzsa zard ’ua.’, zarda ’epe’; stb. [indoeurópai eredetű; vö. óind hárita- ’sárga, zöld’; gör. χλωρός ’sárgászöld’]. 2 Származékszó. | ⌂ Belső keletkezésű, származékszó a →sző² szóból, -d kicsinyítő képzővel. ▣ ⌂ A korábbi adatok sz-szel is hangozhattak. A szó belseji l másodlagos keletkezésű; vö. →boldog, →bölcs stb. A ’sárga’ és a ’zöld’ közti viszonyhoz vö. pl. a fent levezetett származtatást.
☞ MSFOu. 151: 350; TESz.; Ligeti: TörK. 166; EWUng.→ arany, császár-, klór, sző², zöldfülű