vitriol ∆ A: 1799 vitrióllal (NSz.); 1831 Vitriolgőzzel (Magyary-Kossa: OrvEml. 1: 302); nyj. vitrinyolajjal, vitriolaj (ÚMTsz.) J: 1 1799 ? ’tömény (füstölgő) kénsav | Schwefelsäure’ (↑), 1846 ’ua.’ (NSz.); 2 1812/ ’egy fajta szulfát | Art Sulfat’ (NSz.) – De vö. 1781 vitriol-olajat ’tömény (füstölgő) kénsav | Schwefelsäure’ (NSz.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Vitriol ’a kénsav sója, szulfát’ [< lat. (k.) vitriolum ’ua.’ < lat. vitreolus ’finom üvegszerű’]. A jelentésváltozás oka a latinban valószínűleg az, hogy bizonyos szulfátok az üveghez hasonlónak tűnnek. ≋ Megfelelői: szbhv. vitriol; cseh (N.) vitriol; stb.: ’kénsav’. ⌂ A szótörténet alapján az önállósodás a vitriololaj (↑) összetételből alakulhatott ki; ehhez vö. ném. Vitriolöl ’kénsav’; vö. még ang. oil of vitriol; fr. huile de vitriol: ’ua.’. ∼ A (R.) vitriolium ’egy fajta szulfát’ (1530–1586: MNy. 87: 410) korábbi külön átvétel a latinból (↑); vö. még lat. (h.) vitriolum ’ua.’.