virics † A: 1395 k. vírích, verech (BesztSzj. 825., 827.); 1708 Viríts (Pápai Páriz: Dict.) J: 1 1395 k. ’sörcefre; maláta | Bierwürze; Malz’ (↑); 2 1604 ’a meglékelt, meghasított fából, főleg nyírfából kifolyó nedv | Birkensaft’ (Szenczi Molnár: Dict. Hydródes a.)
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.), (kor. úfn.) wirz ’ételízesítő, fűszer; mézsörcefre; sörcefre’ [< ném. (kfn.) wurz ’növény, gyógynövény, gyökér’]. ⌂ A szóvégi cs-hez vö. →akác : agacs.
☞ TESz.; EWUng.→ radikalizmus, retek