szócikk megosztása

vibrál A: 1815 vibrál (NSz.) J: ’rezeg, remeg, reszket | zittern, vibrieren’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. vibrare ’rezeg, vibrál; remeg, reszket’ [esetleg indoeurópai eredetű; vö. litv. wỹbur-iu ’lenget, lóbál’; ném.  (ófn.) wipf ’lendítés, lendület’; stb.].  ≋  Megfelelői: ném. vibrieren; fr. vibrer; stb.: ’rezeg, remeg, vibrál’.  ∼  Idetartoznak: vibráció  (1875/: NSz.); vibrátor  (1950: NSz.).

☞ TESz.; Benkő: FiktI. 68; EWUng.→ vikárius