vezet A: 12. sz. vége/ vezeſſe [vezet □] (HB.); 1416 u./¹ vèzètvėn [sz.] (BécsiK. 14); 1568 Vészeti (NySz.) J: 1 12. sz. vége/ ’kalauzol, kísér | begleiten’ # (↑); 2 1372 u./ ’irányít, igazgat; vmit vezényel | führen, leiten; Leiter von etw sein, (an)führen’ # (JókK. 102); 3 [életet ~] 1372 u./ ’〈helyes v. helytelen〉 életmódot követ | einen (guten, schlechten usw.) Lebenswandel führen’ (JókK. 125); 4 1395 k. ’járművet hajt | lenken, führen 〈Fahrzeug〉’ # (BesztSzj. 768.); 5 1777/ ’vmit eredményez; vhova visz | etw ergeben; führen 〈Weg, Pfad usw.〉’ # (NSz.); 6 1799 ’〈áramló anyagot〉 terjedésében elősegít | strömendes Material leiten’ # (NSz.); 7 1838 ’〈sportban〉 versenyben, mérkőzésben, küzdelemben pillanatnyilag (a leg)jobb az eredménye, nyerésre áll | voranstehen 〈Sport〉’ (Bánhidi: Sportny.) Sz: vezető 1395 k. ʒeker veʒethew ’kocsihajtó vezetőrúd | Lenker’ (BesztSzj. 768.) | vezeték 1510 k. vezeteek newe ’családnév | Familien- 〈Name〉’ (KrisztL. 2r); 1533 ’kantáron kísér 〈lovat〉 | geleitet 〈Pferd〉’ (Murm. 460.); 1537 ’vezetékló, rudasló | Handpferd’ (KL. 147.); 1837 ’vmit vezető cső | Leitung 〈Technik〉’ (Nyr. 12: 558)

Örökség, finnugor kori tő magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. cser.  (KH.) wiδe- ’vezet’; md.  (E.) vet'a-, (M.) vät'e- ’ua., vezet’; finn vetä- ’húz’; észt veda- ’vezet, irányít, húz, vonszol, vontat’ [fgr. *ßetä- ’vezet, irányít, húz’].  ≋  Megfelelői: av. vad-; óe. szl. vesti; stb.: ’vezet; megházasodik’.  ⌂  A szóvég -t műveltető képző; vö. emlet (→emik), tilt (→tiloszik); stb.

☞ MSFOu. 151: 344; TESz.; MSzFE.; IUSprK. 48; EWUng.→ vajda, vezényel, vezérUN UEW. № 1141