verfelye × A: 1533 Verfoͤle tetem (Murm. 2521.); 1538 verselÿe [ɔ: verfelÿe] (Pesti: Nomenclatura R4); 1545 verfeľe (OklSz.); 1585 k. wór fólÿe (Gl.); 1591 verfellyes [sz.] (TanMJ. 101); 1767 Vörfély (Pápai Páriz–Bod: Dict.); nyj. verfölye (MTsz.) J: ’káró 〈(anyag)minta〉 | Karo 〈als Stoffmuster〉’
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.) würfel, (f.-ném.) wirfel, wirfl, (al.), (sváb) werfələ, – ném. Würfel: ’egy fajta geometriai test; dobókocka; kocka ‹anyagmintaként›’ [< ném. werfen ’dob, hajít, vet, röpít’]. ⌂ A szövő- és szabómesterség szakszavaként került át a magyarba.