vendég A: 1135/ Wendeg [szn.] (MNL (OL) Dl. 5775); [1153 k.] ? Vandiga [sz.] [szn.] (PRT. 1: 603); 1198 vendic [szn.] (ÓMOlv. 63); 1211 Vendek [szn.]; Vendug [szn.] (OklSz.); 1217/ Vẽdegu [szn.] (VárReg. 34.); 1328 Vendygh [szn.] (OklSz.); 1372 u./ vendege (JókK. 3); 1416 u./¹ vèndėģģe (BécsiK. 48) J: 1 1138/ ’idegen származású, máshonnan jött személy; otthontalan személy | Ansiedler 〈aus einem fremden Land〉’ (↑); 2 1372 u./ ’rokonnál, ismerősnél látogatóban levő személy | Logierbesuch’ # (↑); 3 [jelzői értékben] 1500 k. ’külföldi 〈személy, hely stb.〉 | ausländisch 〈Person, Ort usw.〉’ (AporK. 84); 4 1514 ’vendégfogadóban megszálló, étkező személy; vhol vmely szolgáltatást igénybe vevő személy, kliens | Gast 〈im Gasthaus, im Restaurant usw.〉; Kunde 〈beim Friseur usw.〉’ # (LobkK. 24); 5 [jelzői értékben] 1577 k. ’pótlékul, helyettesítésül szolgáló 〈tárgy〉; alkalmi jellegű 〈dolog〉 | Ersatz-; zufällig 〈Ding〉’ (OrvK. 318); 6 1874 ’vhová meghívott előadóművész(nő) | Gastspieler(in)’ (CzF.) Sz: vendéges [1237–1240] Vendegus [szn.] (PRT. 1: 773) | vendégség 1416 u./¹ vèndegſeg (BécsiK. 202) | vendégel [főleg meg~] 1416 u./² meǵ vèndeģľèn ͨ  (MünchK. 73ra) | vendégezik 1456 k. vendegheʒik uala ’vkinél látogatóban levő személy | bei jmdm zu Gaste sein’ (SermDom. 2: 449) | vendéglő 1808 Vendéglö́ ’házigazda, vendéglátó személy | Gastherr’ (Sándor I.: Toldalék); 1834 ’vendégfogadó hely, étterem | Gasthaus’ (Nyr. 86: 225) | vendéglős 1839 vendéglős ’vendégfogadó hely, étterem tulajdonosa | Inhaber eines Gasthauses’ (HasznMul. 1839. máj. 29.: 168)

Olasz jövevényszó. |  ≡  Ol.  (R.) venedigo ’velencei; Veneto régióra vonatkozó’, – ol. venetico ’venét ‹mn›’ [< lat. Veneti [többes szám] ’venét származású személy ‹régi nép az Adria északi partján›’].  ⌂  A szó belseji d és g északolasz sajátosságok; ehhez vö. ném. Venedig  [hn.]; vö. még szbhv. Venedik  [hn.], Venedika  [hn.]; oszm. Venedik  [hn.]; stb.: ’Velence ‹város Északkelet-Olaszországban›’.  ⌂  A magyarban a szó először a velencei telepesekre vonatkozott, majd jelentésbővüléssel minden más jövevényre; a ma általános 2., 4. jelentés jelentésszűküléssel jött létre; a jelentéséhez vö. rom. venetic ’idegen, jöttment’.  ⚠  Összefüggése az →idegen és a →vidék szóval kevésbé valószínű.

☞ TESz.; ABpL. 10: 115; Hadrovics: UElSk. 535; EWUng.→ gebin, törzs-, vend, vendégoldal