vecsernye A: 1416 u./³ wechernyek (AporK. 189); nyj. vëcsërnye, vësernye (ÚMTsz.); vecsörnye (Bálint: SzegSz.) J: 1 1416 u./³ ’délutáni, esti istentisztelet a katolikusoknál | Vesper’ (↑); 2 1553 ’este, a vecsernye ideje | Abend, Vesperzeit’ (RMKT. 3: 124)
Szláv jövevényszó, esetleg szerbhorvátból vagy szlovénból. | ≡ Szbhv. večernja; szln. večernja; – szlk. večiereň; or. вечерня; stb.: ’esti istentisztelet’ [az eredetéhez vö. →vacsora]. ⌂ A horvátból vagy a szlovénból való származtatás mellett szól, hogy a magyar szó az egyházi terminológiához tartozik. A 2. jelentés metonímia.
☞ Melich: SzlJsz. 1/2: 408; Kniezsa: SzlJsz. 551; TESz.; EWUng.→ vacsora