varádics A: 1395 k. varadích (BesztSzj. 379.); 1531 Wratÿch koro (ItK. 87: 662); 1708 Varádits (Pápai Páriz: Dict.); 1728 viradics (MNy. 7: 374); 1833 Garádits (Kassai: Gyökerésző 2: 349) J: ’a fészkesek családjába tartozó növény: a margitvirág egyik fajtája | 〈zur Benennung versch. Korbblütler, zB. Rainfarn, Beifuß〉 (Chrysanthenum vulgare)’

Jövevényszó egy déli szláv vagy nyugati szláv nyelvből. |  ≡  Szbhv. vratič; szln. vratič; cseh vratič; szlk. vratič; stb.: ’gilisztaűző varádics’ [< szláv *vort- ’fordít, átfordít; visszaad’].  ≋  Megfelelői a keleti szláv nyelvekben is megvannak.  ⌂  A megnevezés alapja, hogy a közvélemény szerint ez a növény visszaadja a szűzességet. – A legtöbb változat a szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásával keletkezett. Tisztázatlan, hogy miért a d foglalta el az eredeti szó belseji t helyét. A garádics változat a hangalakilag hasonló →grádics népetimológiás hatására utalhat.  ⊚  A szó ma nyelvjárásokban és a botanikai szaknyelvben él.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 548; TESz.; EWUng.→ vereten