vagyon A: 1138/ ? Wagín [szn.] (MonStrig. 1: 95); 1570 Vagyonsága [sz.] (NySz.); 1590 vagyon (NySz.); 1769 vagyomokat (MNy. 8: 32); 1771 vagyamos [sz.] (NySz.); 1784 vagyony (Baróti Szabó: KisdedSz. 93) J: 1 1138/ ? ’a létező, meglevő, ami van | Vorhandenes’ (↑), 1570 ’ua.’ (↑); 2 1692 ’anyagi javak | Vermögen, Habe’ # (MonÍrók. 34: 202); 3 1777 ’vminek a tömege | Masse’ (NySz.); 4 1792 ’szellemi tulajdon, tehetség | Geistesgabe’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 5 1795 ’lény | Wesen’ (NSz.) Sz: vagyonos 1708 vagyonos (MNy. 8: 32) | vagyontalan 1772 vagyontalansága [sz.] ’nem létező | nicht existierend’ (NSz.); 1808 Vagyonatlan ’szegény | mittellos’ (Sándor I.: Toldalék)

vagy² † A: 1138/ ? Wagís [sz.] [szn.] (MNy. 32: 203); 1138/ ? Mawag [szn.]; Mauog [szn.] (MonStrig. 1: 90, 89); 1416 u./¹ vagokat (BécsiK. 75) J: 1 1138/ ’ami, aki van, létező, meglevő | Vorhandenes’ (↑); 2 1138/ ? ’vagyon, birtok | Besitz, Vermögen’ (↑), 1416 u./¹ ’ua.’ (↑)

van² ∆ A: 1835 van (NSz.) J: 1 1835 ’a meglevő dolog | Vorhandenes’ (↑); 2 1855 ’létező, lény | Wesen’ (NSz.); 3 1886 ’vagyon | Vermögen’ (Nyr. 15: 355)

Különböző személyragos igék szófajváltása. |  ⌂  A vagyon szóból keletkezett (a →van¹ ige régi, E/3 személy, kijelető módú alakja + -n személyrag), vagy-ból (eredetileg a →van¹ E/3. személyű, kijelentő módú alakjából), ill. a →van¹ (E/3. személy, kijelentő mód) igékből; mindhárom igealak jelentése eszerint ’(ő) van’. A szófajváltás az ősmagyarban mehetett végbe; a szavak ezáltal igenévszóvá váltak. Hasonló fejlődéshez vö. csuv. pur ’van; gazdagság, bőség, jólét, készlet’; oszm. var ’van; vagyon’. – A szócsalád tagjainak eredeti jelentése az 1. jelentés, bár ez a vagy szóra későbbi korból nem adatolt.  ⚠  A magyarázat, miszerint a vagyon egy deverbális névszó lenne -n névszóképzővel a vagy igéből, kevésbé valószínű.

☞ TESz.; Benkő: ÁrpSzöv. 240, 242; MSFOu. 185: 62; TNyt. 1: 558; EWUng.→ van¹UN UEW. № 1160